Tájékoztató a Kúria Pfv.III.21.396/2013. számú elvi jelentőségű ügyben hozott határozatáról

Dátum

Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló vörösiszap-tározóból gátszakadás folytán kiáramló vörösiszap a felperesek lakóingatlanát és mezőgazdasági ingatlanát, az ingatlanában lévő ingóságokat elárasztotta, azok használhatatlanná váltak, a növényi kultúra elpusztult. A katasztrófa következtében az I.r. felperes édesanyja életét vesztette.

A felperesek a keresetükben az ezzel összefüggő vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítését kérték. Keresetüket az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységre tekintettel a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályára alapították.

Az alperes azzal védekezett, hogy a vörösiszap tárolása nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, a tározó működtetése során pedig úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Utalt arra is, hogy a károsodásban szerepet játszott a szélsőséges időjárás, a szeizmikus mozgások és a résfal megépítéséből következően a víz szivárgásának akadályoztatottsága.

A jogerős közbenső ítéletben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felpereseket megilleti a jogosultság arra, hogy az alperestől a vörösiszap-tározó gátfalának átszakadásával okozati összefüggésben felmerült káraiknak megtérítését követeljék. A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint a kárt az alperes tározójában lévő zagy és az altalaj érintkezésével kialakult kémiai folyamat folytán a talaj szerkezetének megváltozása okozta, az ebből eredő kárért való felelőssége az alperesnek a veszélyes üzemi felelősség szabálya alapján megállapítható, az egyéb okok vizsgálata szükségtelen.

Az alperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a közbenső ítéletében a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályának alkalmazását az emberi környezetet veszélyeztető tevékenység folytatása, továbbá a tárolt anyag veszélyes jellege és a tárolás módja is megalapozta, miután az alperes a veszélyes üzemi tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan ok bizonyításával a felelősség alól magát kimenteni nem tudta.

Budapest, 2014. február 19.

A Kúria Sajtótitkársága