Kfv.II.37.554/2013.
Az építésügyi hatóság 2003. januárjában építési engedélyt adott a pince + földszint + 15 emelet szintes irodaépület, ehhez csatlakozóan pince + földszint + 1 emelet szintes teremgarázs és üzemanyagtöltő állomás építésére.
Az építési engedély kiegészítésére 2003. februárjában, módosítására 2005. szeptemberében került sor.
Ezt követően a hatóság 2005. decemberében az üzemanyagtöltő állomás és a hozzá tartozó kereskedelmi egység épületrész ideiglenes használatbavételi engedélyét megadta, majd 2006. június 7. napján végleges használatbavételi engedélyt adott.
Az I.r. felperes – amely társasházat egy többsávos közút választ el az üzemanyagtöltő állomástól – ügyféli minőségének elismerését kérte 2006. tavaszán és fellebbezést nyújtott be az üzemanyagtöltő állomás használatbavételi engedélyével kapcsolatban.
Az I.r. felperes ügyféli jogállását – több elutasító hatósági és bírósági döntést követően - a Legfelsőbb Bíróság 2009. szeptember 9-én kelt Kfv.II.37.242/2008/10. számú ítéletével ismerte el.
A felülvizsgálati döntést félreértelmezve az építésügyi hatóság a megismételt eljárásban részben az építési és teljesen a végleges használatbavételi engedélyt visszavonta, ugyanakkor ideiglenes használatbavételi engedélyt adott az irodaépületben található konyha, étterem és bankfiók tekintetében.
A társasház mellett az építkezéssel érintett vállalkozások is keresettel támadták a meghozott 3 határozatot.
Az üzemanyagtöltő állomás építési engedélyét visszavonó határozatot törvénysértőnek minősítette a Kúria Kfv.II.37.142/2012/22. számú ítéletében és a nem jogosulttól (I.r. felperes) származó fellebbezés elbírálására kötelezte a hatóságot.
A használatbavételi engedélyek vonatkozásában hozott két határozatot az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az I.r. felperes felülvizsgálata folytán eljárt Kúria meghozott ítéletében megállapította, hogy az I.r. felperes keresetében olyan elkülönülő határozati részt támadott, amely tekintetében kereshetőségi joga nem áll fenn, ezért keresetét érdemben nem lehetett elbírálni, azt el kellett volna utasítani. Rögzítette továbbá, hogy az I.r. felperesi állítással ellentétben az I.r. felperes kereseti kérelmet nem terjesztett elő a védelmi övezettel kapcsolatos fellebbezésének elbírálásával kapcsolatban, így az erre vonatkozó ítéleti megállapítás szükségtelen.
2014. január 22.
A Kúria Sajtótitkársága