Mfv.III.10.483/2013/3.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizetési meghagyásban kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott munkavállalók által elszenvedett baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére. Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével – a határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította. Az irányadó tényállás szerint a munkavállalók egy ipari csarnok ereszcsatornázási munkálatai végzése közben, a művezető által egy gurulóállvány áthelyezésére adott, munkavédelmi jogszabályokba ütköző utasítás végrehajtása során szenvedtek áramütéses balesetet. Az eljárt bíróságok nem fogadták el a felperes azon védekezését, amely szerint azért nem köteles az ellátások megtérítésére, mert a munkavállalóknak az életet, testi épséget veszélyeztető utasítás végrehajtását – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 104. § (3) bekezdése alapján – meg kellett volna tagadniuk. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatában kiemelte, hogy a társadalombiztosítási szerv – a KK 25. számú állásfoglalás és a következetes bírói gyakorlat értelmében – a munkáltatóval szemben akkor nem léphet fel megtérítési igénnyel, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvóintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. A perbeli esetben a baleset – a felperes által sem vitatottan – a munka irányításával megbízott munkavállaló szabálytalan utasításával, szabálytalan technológia alkalmazásával és azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a felperes nem készített a munkaterületen való munkavégzésre vonatkozó, utasításokat tartalmazó biztonsági és egészségvédelmi tervet. A Kúria rámutatott arra, hogy a foglalkoztató Ebtv. 67. § (1) bekezdésén alapuló megtérítési kötelezettségét a munkavállalók közrehatása nem érinti, ezért a balesetet szenvedett munkavállalók munkajogi, munkavédelmi normaszegését nem kellett vizsgálni és értékelni a perben. A foglalkoztató a felelősség alól az Mt. 174. § (2)-(3) bekezdései alapján sem mentesülhet, a munkáltató munkajogi kártérítési felelősségére irányadó rendelkezések alkalmazásának ugyanis a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló megtérítési felelősség elbírálása során nincs helye.
Budapest, 2014. január 14.
A Kúria Sajtótitkársága