(Kfv.V.35.582/2012/5.)
A felperes az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bekezdése értelmében jogosult arra, hogy a peres eljárás során becsatoljon olyan bizonyítékokat, amelyekre a közigazgatási eljárás során nem hivatkozott, de kihathatnak a vizsgált időszaki adókötelezettségére. A készpénzforgalmi mérlegben valamennyi igazolt készpénz felvételre vonatkozó adatot szerepeltetni és értékelni kell. A felperes a perben a bankszámláról történő készpénzfelvételekről nem csupán összesítést készített, hanem olyan bankszámla kivonatokat is csatolt, amelyekből egyértelműen megállapíthatók a készpénzfelvételek időpontjai és a felvett összegek is. A peres eljárás során - bár az alperes a készpénzfelvételeket nem vitatta – a mérleg átdolgozására, a készpénzfelvételek figyelembe vételére nem került sor. Ez utóbbinak nem alapos indoka az, hogy adóhatóság a készpénzforgalmi mérlegbe kiadásként nem írta be a felperes megélhetési költségeit. A peres eljárás során ezért nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a felperes által igazolt készpénzfelvételek kronologikus mérlegbe beállítva képezhetik-e vagy sem a kiadások fedezetét.
A Pp. 275.§-a szerinti szabályozásra figyelemmel a mérleggel kapcsolatos felperesi kifogást érdemben a Kúria nem bírálhatta el, további bizonyítást sem folytathatott le, nem vonhatta el az elsőfokú bíróság hatáskörét, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és e körben az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2014. január
A Kúria Sajtótitkársága