Mfv.I.10.090/2013
A felperes határozatlan idejű munkaviszonyt létesített az alperessel titkárságvezetői munkakörre. Az alperes másfél év múlva felajánlotta a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet a felperes nem fogadott el. Még ugyanezen a napon a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a munkáltató gazdasági megfontolásból a titkárságot és vele együtt a titkárságvezetői, titkárnői munkaköröket megszünteti, e feladatokkal külső céget bíz meg. Az alperes megbízta az M. Zrt-t a központi irodában a titkársági feladatok ellátásával akként, hogy a szükséges kvalifikált szakembereket, szellemi erőforrásokat az M. Zrt., az infrastruktúrát pedig az alperes biztosítja.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, mivel az alperes a felperessel közölt rendes felmondás indokának valójában a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlást tekintette, ezért az intézkedése Mt. 89. § (4) bekezdésébe ütközött.
A másodfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a jogutódlást elsődlegesen ugyanis a jogügylet jellege, a felek szerződéses megállapodása alapján kell vizsgálni. Az, hogy a tevékenységet hogyan és milyen jogviszony keretében szervezi meg egy cég, a munkaügyi perben nem bírálható felül. Jelen esetben az alperes a titkársági feladatok megbízás keretében történő ellátásáról döntött, melynek eredményeként a cégnek a továbbiakban nem volt saját titkársága, az alperes a titkárnői munkaköröket is megszüntette az e feladatokat ellátó munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésével együtt. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállalók a munkájukat ugyanott, ugyanolyan feltételekkel végzik tovább, a munkajogi jogutódlás megvalósulása feltételezett. Ez azonban a perben nem volt megállapítható. Tehát nem valósult meg az Mt. 85/A. § szerinti munkajogi jogutódlás.
A felmondás indoka átszervezés volt, amely megvalósult. Az indok tehát valós és egyben okszerű is volt.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a másodfokú bíróság határozatát részítéletnek tekintette, és azt hatályában fenntartotta. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a munkáltató gazdálkodási körébe tartozó – így a bíróság által felül nem bírálható – célszerűségi döntés az, hogy egyes feladatokat milyen módon láttat el. Helytállóan emelte ki a másodfokú bíróság, hogy az alperes és az M. Zrt. megállapodása nem rendelkezett a titkársági feladatokat ellátó alperesi munkavállalók M. Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatásáról, vagyis a „jogutód munkáltatóvá válásról”.
Az Mt. 85/A. §-ával kapcsolatos legújabb Európai Unió Bíróságának eseti döntései szerint az átadott tevékenység jellege befolyásolhatja az egyes kritériumok súlyát az értékelés során. Ugyanis az egyes szolgáltató tevékenységeket az Európai Unió Bírósága eltérően ítél meg attól függően, hogy az adott gazdasági tevékenység folytatása alapvetően emberi erőforráson alapul-e, vagy eszközfüggő tevékenység- formáról van szó (C-13/95. Süzen, C-229/96. és C-74/97. Hernández Vidal és mások, C-172/99. Oy Liikenne, C-340/01. Abler, C-51/00 Temco ügyekben hozott döntések). Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint azon gazdasági egység, melyben folytatott szolgáltató tevékenység kifejtéséhez nincs szükség jelentős eszközállományra, a munkavállalók jelentős részének átruházásával megőrizheti identitását (C-13/95. Süzen, C-229/96. és C-74/97. Hernández Vidal és mások). Az alapvetően eszközfüggő tevékenységek esetén pedig az eszközök átvétele nélkül a munkajogi jogutódlás nem valósulhat meg (C-172/99. Oy Liikenne, C-340/01. Obler ügy).
A perbeli esetben a felek megállapodása szerint az M. Zrt. mint megbízott adja a feladat teljesítéséhez a szakembergárdát, a szellemi erőforrásokat, míg a szükséges infrastruktúrát az alperes megbízó biztosítja. Nem történt meg tehát az immateriális javak átruházása, de a személyzet továbbfoglalkoztatása sem.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével állapította meg, hogy a titkársági feladatok jelen ügyben történő átszervezése nem valósította meg az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt munkajogi jogutódlást, így az Mt. 89. § (3) bekezdés alapján jogszerű indokát képezhette a munkáltató felmondásának.
Budapest, 2014. január 7.
A Kúria Sajtótitkársága