2013. december 9-én, a korrupció elleni küzdelem világnapján, Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Állami Számvevőszék székházában értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét. A Kúria számára kiemelkedő fontosságú az állami szervekbe vetett bizalom fenntartása, éppen ezért nem csak a szorosan vett korrupciós bűncselekmények ellen kell küzdeni, hanem minden olyan jelenséget ki kell zárni, amely az adott állami szerv feladatainak jogszerű és etikus ellátását veszélyeztetheti. A Kúria kiemelt alkotmányos pozíciójából adódóan az állampolgárok által a Kúria működéséről alkotott kép a bírói hatalmi ág egészének megítélésére hatással van, az integritás erősítése ezért egyike a legfőbb bírósági szerv stratégiai célkitűzéseinek.
A Kúria működésére vonatkozó jogszabályok betartása és betartatása, a közpénzek ésszerű felhasználása az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megőrzésének szükséges, de nem elégséges feltételei. A XXI. században Magyarországon is fokozódik a világos, érthető bírói ítéletek iránti társadalmi igény: az állampolgárok gyakran a bírói hatalomtól várják a társadalmi jelentőségű konfliktusok megoldását.
A Kúria 2013-ban középtávú intézményi stratégiát alkotott, amely általános célként az átlátható és eredményes működést jelölte meg. A Kúria emellett folyamatosan szabályozza az integritás szempontjából különösen érzékeny területeket: a 2013. évben gazdasági ügyrend készült, több gazdálkodást érintő szabályzat is megújult, új informatikai biztonsági szabályzat született. Az integritás megvalósulásának nyomon követése érdekében a 2013. évben a Kúria kiemelt figyelmet fordított a belső ellenőrzés működésének áttekintésére; megkezdődött a Belső Kontroll Kézikönyv összeállítása. A Kúria 2013-ban is – immár harmadik alkalommal – részt vett az ÁSZ Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes felmérésben.
A stratégiai tervezés, a modern szervezetfejlesztési módszerek, a szabályzatalkotás, az ellenőrzési folyamatok kidolgozása nem vezethetnek eredményre, ha közben megfeledkezünk a szervezetet működtető ember kvalitásairól, erkölcsi értékrendjéről. A Kúria ezért figyelemmel kíséri a készülő új bírói etikai kódex tervezetének előkészítését. Világos, számon kérhető magatartási szabályok megalkotása a cél, amelyek biztosítják az ítélkező bíró politikai semlegességét és tisztességes, pártatlan eljárását, ugyanakkor nem fogalmaznak meg túlzó vagy anakronisztikus elvárásokat.
Budapest, 2013. december 9.
A Kúria Sajtótitkársága
Megjelent tudósítások: