A két terhelt a vádbeli időben úgy jutott be a sértett lakásában, hogy rendőr láthatósági mellényben, rendőrsapkában és rendőrjelvénnyel rendőröknek kiadva magukat arra hivatkoztak, hogy bűncselekményből származó értékek után kutatnak, ezért szeretnék a sértett érem- és egyéb régiséggyűjteményét átnézni.
Miután a sértett a terhelteket beengedte a lakásba, erőszak alkalmazása nélkül rendőri intézkedés gyanánt a sértettet megbilincselték, majd kérték, hogy a gyűjteményt mutassa meg.
Miután ez megtörtént az értékeket kb. 600 millió forint értékben elpakolták, majd – a sértettet megbilincselve hagyva – a lakásból távoztak.
Az elsőfokú bíróság a terheltek cselekményét csalás bűntettének minősítette, és ezért őket 8-8 évi börtönbüntetésre ítélte.
A másodfokú bíróság a terheltek cselekményét rablás bűntettének minősítette és a terhelteket 10- 10 évi fegyházbüntetésre ítélte.
A jogerős határozat ellen a két terhelt és védőik jelentettek be felülvizsgálati indítványt, amelyet elbírálva a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
A Kúria álláspontja szerint a terheltek nem azért bilincselték meg a sértettet, hogy megtévesszék a rendőri eljárást illetően, hanem azért tévesztették meg, hogy ennek ürügyén a megbilincseléssel védekezésre képtelen állapotba helyezzék, és a bűncselekményt akadálytalanul elkövethessék.
Budapest, 2013. december 4.
A Kúria Sajtótitkársága