Kfv.III.37.072/2013.
Az alperes versenytanácsa határozatában megállapította, hogy a három felperes öt egyetem által 2004. évben gazdálkodás irányítási rendszerek, illetve kórházi informatikai rendszer tárgyában – közbeszerzési eljárás keretében - kiírt projektek együttes elnyerése érdekében versenykorlátozásra alkalmas módon megállapodtak egymással, illetve összehangolták magatartásukat az által, hogy nyerési esélyt növelő párhuzamos indulásban állapodtak meg, és kettőjük közösen befolyásolta a pályázatok megfogalmazását is. Magatartásuk a Tpvt.11.§-ába ütközően versenyjogot sértő volt.
Többszörösen megismételt bírósági felülvizsgálati eljárást követően az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, az egyik jogsértés megállapítását mellőzte és erre tekintettel a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegeket 117 millió és 620-620 millió forintra mérsékelte. Fellebbezés folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítéletet a három felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A perben öt, egymástól elkülönülő érintett piacról volt szó, azaz mindegyik közbeszerzés külön-külön piacot jelentett. Az érintett piacot tágabb körben azért nem lehet meghatározni, mert a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 14. § /1/ bekezdése alapján érintett piacnak csak az a piac tekinthető, amely tekintetében a versenykorlátozó-, kizáró-, illetve torzító hatás jelentkezik. A perbeli ügyben az érintett piac meghatározásának elsődleges szerepe abban állt, hogy az érintett piachoz képest állapítható meg a Tpvt. 11. §-ában szereplő tilalom hatálya alá nem tartozó, csekély jelentőségű megállapodás. A piac versenytársak közötti felosztását a jogalkotó olyan súlyosan versenysértő magatartásnak tekinti, amelyre figyelemmel a részt vevő még csekély piaci részesedésük esetén sem mentesülhetnek a kartelltilalom alól. A perbeli esetben a felperesek magatartása piacfelosztó kartell létrehozására irányult.
Egyetértett a Kúria a jogerős ítélet azon megállapításával, hogy nem maga a felperesek közötti megállapodás, hanem a felperesek azon alapuló, az egyetemi pályázatok közös elnyerésére irányuló együttműködése sértette a Tpvt. 11. §-ának tilalmát.
Kiemelte a Kúria, hogy a versenykorlátozó célú, ezen belül is különösen a piac felosztására irányuló tiltott megállapodás a legsúlyosabb versenyjogsértések közé tartozik. A jogsértés súlyát fokozza, hogy a felperesek magatartásukat közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben fejtették ki, amely versenyeztetési eljárások alapvető célja éppen a verseny tisztaságának biztosítása.
A felperesek felülvizsgálati kérelembeli, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványa kapcsán a Kúria leszögezte, hogy az Európai Unió Bíróságának 2012/C/338/01. számú ajánlása alapján nem kötelező a tagállami bíróság számára az eljárás kezdeményezése, ha az adott kérdésben már van kialakult ítélkezési gyakorlat (és az esetleges új tényállás nem támaszt valós kétséget az ezen ítélkezési gyakorlat adott ügyben való alkalmazásának lehetőségére vonatkozóan), vagy ha a szóban forgó jogszabály helyes értelmezése egyértelmű”. A Kúria megállapítása szerint a Közösségi Jogba foglalt szabályozási elvek ugyanazok, mint a Tpvt-ben rögzítettek, így egy esetleges előzetes döntéshozatali eljárás az ügy kimenetelét nem érintené, ezért a felperesek kezdeményezésének nem adott helyt.
Budapest, 2013. november 28.
A Kúria Sajtótitkársága