Ha a megrendelő a vállalkozó figyelmeztetése ellenére ragaszkodik a szakszerűtlen utasításhoz, a vállalkozó pedig – annak ellenére, hogy a szakképzettsége folytán a károsodás bekövetkezését előre láthatja – a szerződéstől nem áll el, és a szerződés teljesítésből a megrendelőnek kára származik – tényállástól függően – felmerülhet a kármegosztás lehetősége is.
A felperesek mint megrendelők, és az alperes mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, amellyel az alperes egy garázs felépítését vállalta. A garázs az engedélyezési tervtől eltérően a telekhatárra épült és nem készült el a tervezett nehéz lemezes szigetelés, illetőleg a szigetelést tartó fal, ezért a garázs folyamatosan beázik.
A felperesek módosított kereseti kérelmükben elsődlegesen 4.831.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére, másodlagosan a garázs hibáinak kijavítására kérték kötelezni az alperest.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy felhívta a felperesek figyelmét a szigetelés elmaradása esetén bekövetkezhető hibára, azonban a felperesek a munka elvégzésére utasították.
Az elsőfokú bíróság ítéletével 4.831.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperesek javára. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes marasztalásának összegét 750.000 forintra leszállította, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes részéről elhangzott az a tájékoztatás, mely szerint ha nem a terv szerint készül el a garázs, akkor a vizesedés veszélye fennáll. A jogerős ítélet értelmében azonban az alperes akkor járt volna el helyesen, ha a vizesedésre történt figyelmeztetés és a szigetelés nélküli munkavégzésre történt utasítást követően eláll a szerződéstől, erre azonban nem került sor, így a bekövetkező károsodás tudatában elvégzett munkára figyelemmel kártérítési felelőssége fennáll. Indokolt azonban kármegosztást alkalmazni, melynek eredményeként az alperes a kijavítás fele költségét köteles a felperesek részére megtéríteni.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a másodfokú bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő szakmailag megindokolt nyilatkozata és a perben felmerült egyéb bizonyítékok okszerű és logikus mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a garázs hibái javíthatók.
A Ptk. megrendelő utasítási jogát korlátozó szabályának (392. § (3) bekezdésének), célja, elkerülni az utasítási jog gyakorlásával okozott jogszerűtlen helyzetek bekövetkezését. A szerződéses jogviszonyokban alapvető jelentőségű generálklauzula, az együttműködési kötelezettség mellett e szabály expessis verbis a szakképzett vállalkozóval szembeni többletkövetelményt fogalmazza meg. Ha a vállalkozó a figyelmeztetési kötelezettségét elmulasztja, köteles a megrendelő bizonyított kárát megtéríteni. A vállalkozót nem mentesíti a felelőssége alól a megrendelő szakszerűtlen utasítása, ha az utasítással szemben nem tesz eleget figyelmeztetési kötelezettségének.
Ha a vállalkozó a figyelmeztetési kötelezettségének eleget tesz és a megrendelő ennek ismeretében úgy dönt, hogy a szerződés teljesítésére igényt tart, a vállalkozó választhat, hogy eláll-e a szerződéstől vagy - Ptk. 392. § (4) bekezdésében megfogalmazott törvényi kivétellel – teljesíti azt. Szakszerűtlen utasítás teljesítése esetén a kárveszélyviselés – főszabály szerint - a megrendelőt terheli.
A közérdek védelme érdekében megfogalmazott kivételi szabály alkalmazhatóságának hiányában, a feleket terhelő együttműködési kötelezettségre is figyelemmel, ha a megrendelő a vállalkozó figyelmeztetése ellenére ragaszkodik a szakszerűtlen utasításához, a vállalkozó pedig – annak ellenére, hogy szakképzettsége folytán a károsodás bekövetkezését előre láthatja – a szerződéstől nem áll el és a szerződés teljesítésből a megrendelőnek kára származik – tényállástól függően – felmerülhet a felek közötti kármegosztás lehetősége is.
A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. november 6.
A Kúria Sajtótitkársága