A felperes és a IV.r. alperes megállapodtak 20 millió Ft keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról a felperes ingatlanán a IV.r. alperes által a perben nem álló Kft. részére nyújtott kölcsön biztosítása érdekében. A Kft. felszámolásának megindulásakor a IV.r. alperes a követelését a felszámolóhoz bejelentette, azonban a kölcsön jogviszonyt, melynek biztosítására a keretbiztosítéki jelzálogjogot alapították, nem mondta fel. A felszámolás tartama alatt a IV.r. alperes követelése – a keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt – engedményezésre került, a felszámolás során a bejelentett követelést részben kielégítették. A kereset benyújtásának időpontjában a II. és III.r. alperesek voltak a fennmaradt követelés jogosultjai és az ingatlan-nyilvántartásban a keretbiztosítéki jelzálog jogosultjaiként is bejegyzésre kerültek. Az engedményezést követően a jogviszonyból újabb követelés nem keletkezett.
A felperes elsődleges keresetében annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonát képező ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja továbbra is a IV.r. alperes maradt, mert a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapjául szolgáló hitelszerződéseket a IV.r. alperes nem mondta fel, felmondás hiányában pedig a jogviszony alanyai az engedményezés következtében nem változtak. A IV.r. alperes főkötelezettel szembeni követelése időközben megszűnt, a követelés megszűnésére tekintettel a jelzálogjog törlésének van helye.
Másodlagosan kérte a II-III.r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését arra hivatkozva, hogy a felperes és a IV.r. alperes között létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés – annak helyes tartalma szerint – a főkötelezett és a IV.r. alperes között a szerződéskötést követően létrejött hiteljogviszonyaiból származó követelésekre nem terjedt ki. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötését megelőzően létrejött hitelügyletből származó követelés azonban a felszámolási eljárásban történt részteljesítéssel megszűnt, ezért az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog is megszűnt.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint a Ptk. 263.§-ában szabályozott keretbiztosítéki jelzálogjog abban különbözik a jelzálogjogtól, hogy:
a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése a követelés fennállását nem bizonyítja, hiszen a jogintézmény lényege pontosan az, hogy meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen létrejövő jövőbeli követelések biztosítására szolgál, illetve a jogviszonyból eredő követelések megszűnése esetén az újonnan keletkező követeléseket is a keret erejéig biztosítja,
keretbiztosítéki jelzálogjog esetén a keret meghatározásával a felek abban állapodnak meg, hogy melyik az a legmagasabb összeg, amelynek erejéig a zálogjogos hitelező végrehajtás útján kielégítéshez juthat, míg a jelzálogjognál a követelésen kívül a kamatokra, a költségekre és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is kielégítést kereshet a jogosult,
míg a jelzálogjog esetében általában a követelés és a jelzálogjog csak együtt szállhatnak át más jogosultra (járulékos jelleg), addig a keretbiztosítéki jelzálogjog esetében a járulékosság a jogviszony tekintetében áll fenn, azaz nem meghatározott követeléshez, hanem ahhoz a jogviszonyhoz kapcsolódik, amelyből a biztosítani kívánt követelések erednek.
Ez utóbbi jellemző azonban nem jelenti azt, hogy ha a jogosultnak a kötelezettel szemben a jogviszonyból keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelése keletkezett, akkor a jogosult követelésének ezt a részét ne engedményezhetné harmadik személy részére még akkor is, ha a jogviszony fennáll.
Megteheti ezt úgy, hogy csak a követelést engedményezi, s ilyen esetben – mivel a keretbiztosítéki jelzálogjog esetén a járulékosság a jogviszonyhoz kapcsolódik – az engedményezett követelés nem lesz jelzálogjoggal biztosított.
Megteheti ezt úgy is, hogy a követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi (külön erre irányuló nyilatkozattal). Ebben az esetben a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés-rész új jogosultja és a még fennálló jogviszonyhoz kapcsolódó keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja között a keret megoszlik. Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból. Az új jogosult tekintetében – miután nem a jogviszony, hanem a biztosított követelés-rész került átruházásra – nincs lehetőség arra, hogy az esetleges új követelései kerüljenek a keretbiztosítéki jelzálogjog hatálya alá. Csak a jogviszonyból származó, engedményezéssel megszerzett biztosított követeléseket érvényesítheti zálogjoggal biztosított követelésként a keret erejéig.
A kifejtettek szerint a keretbiztosítéki jellegét abban az értelemben az engedményezéssel nem veszíti el a jelzálogjog, hogy továbbra is csak a keret erejéig kereshet kielégítést az új jogosult a zálogkötelezett vagyontárgyából, de abban az értelemben igen, hogy az új jogosult esetleg újonnan keletkező követelései nem kerülhetnek a keretbiztosítéki jelzálogjog hatálya alá.
A Kúria a másodlagos kereseti kérelem kapcsán rámutatott, a keretbiztosítéki jelzálogjognak az lényegadó tulajdonsága, hogy a jogviszonyból létrejövő jövőbeni követeléseket biztosítja a felek által meghatározott keret erejéig.
Budapest, 2013. október 7.
A Kúria Sajtótitkársága