A nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló igény jogi jellegének változása a per megindítása, valamint a jogosultnak a per alatt történő elhalálozása, valamint a követelés engedményezése folytán.
A felperes néhai jogelőde keresetében a közúti balesetben elszenvedett egészségromlására, mint személyiségi joga megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló igényt érvényesített az alperessel, mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben. A felperes a per során elhalálozott, szerződéses örököse pedig az örökhagyónak az említett perben érvényesített követelését a felperesre engedményezte. Az alperes védekezése szerint a nem vagyoni kártérítés iránti igény olyan személyhez kötött követelés, amelyet a jogutód nem érvényesítheti a károkozóval szemben; csupán arra van lehetősége, hogy a károsult által már megindított perbe jogutódként belépjen. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az örökös engedményeseként érvényesített igényt, azonban a Ptk. 328. §-ának (2) bekezdése tiltja a személyhez kötött követelések engedményezését.
Az ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján, a jogvita elbírálása során, a Kúria abból indult ki, miszerint a nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló igény olyan személyhez kötött jog, amely a jogszabály tiltó rendelkezése folytán engedményezéssel másra át nem ruházható. Rámutatott azonban, hogy ha a sérelmet szenvedett személy a nem vagyoni kárigény érvényesítése iránti pert megindította, amelynek tartama alatt meghalt, nincs akadálya annak, hogy örököse a perbe jogutódként belépjen és követelje a jogelődöt haláláig megillető nem vagyoni kártérítés összegét. Kiemelte, hogy ebben az esetben az örökös már nem az őt ért nem vagyoni sérelmek jogkövetkezményeként, hanem öröklés jogcímén jut hozzá a per alatt álló követeléshez, amellyel olyan minőségileg új jogi helyzet keletkezik, amely már nem tartozik a követelés engedményezését tiltó jogszabályi rendelkezés hatálya alá, tehát nincs akadálya annak, hogy azt érvényesen engedményezhesse.
Budapest, 2013. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága