Megbízási díj megfizetése iránti jogvitában előzetes döntéshozatali eljárás és egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangja megvizsgálására az Alkotmánybíróság előtt egyedi normakontroll eljárás kezdeményezése iránti kérelem alaptalansága
Az I. r. felperes az alperessel szóban létrejött megállapodás alapján látott el állatorvosi tevékenységet az alperes javára. Az I. r. felperes és az alperes közötti jogviszony megszűnésekor elszámolási vita keletkezett, az I. r. felperes álláspontja ugyanis az volt, hogy részére - az alperes nem vitatott teljesítésein túlmenően - a peres felek közötti díjmegállapodásra tekintettel további jelentős összegű díjazás jár még a 2001. június 1. és 2004. október 31. közötti időre.
A jogviszony megszűnésekor az I. r. felperes felmondás jogellenességének megállapítása és elmaradt munkabér iránti igényével munkaügyi bírósághoz fordult. A jogerős ítélet az I. r. felperes keresetét elutasította, majd a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság az Mfv.I.10.638/2008/4. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte az iratok áttételét a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz tekintettel arra, hogy munkaviszony megállapíthatóságának hiányában eljárt bíróságok az alapvetően polgári jogi igényeket tartalmazó kereseti kérelem elbírálására nem rendelkeztek hatáskörrel.
A hatályon kívül helyezést követően folytatódó eljárásban az I. r. felperes módosított keresetében 33.384.506 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest megbízási díj címén.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 120.000 forintot, s annak 2005. január 1-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése nélkül hozta meg a határozatát, megfelelően indokolt meg a bizonyítási indítványok mellőzésére is kiterjedően. Az elsőfokú bíróság a perben szükséges és elégséges mértékben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának megfelelően, helyesen, okszerűen, összességükben értékelve mérlegelte. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a felek átalánydíjas megbízási szerződést kötöttek, és az I. r. felperes nem bizonyította, hogy a jogviszonyukban kötelező erővel nem bíró, a Magyar Állatorvosi Kamara ajánlásának megfelelő díjazásban állapodtak volna meg. Az I. r. felperes a megtámadás útján gyakorolni kívánt érvénytelenségi hivatkozására nyitva álló határidőt elmulasztotta, ezért a másodlagos keresete sem alapos.
A másodfokú bíróság az I. r. felperes költségmentességgel összefüggő hivatkozásai kapcsán rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1) és (2) bekezdéseit, megalapozott az abból levont következtetése is. E határozatát – az I. r. felperes fellebbezése folytán – az ítélőtábla külön eljárásban helybenhagyta, így azt már az ítélet elleni fellebbezésében az I. r. felperes nem teheti vitássá.
A másodfokú bíróság alaptalannak ítélte az I. r. felperesnek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét is, mert a konkrét esetben az I. r. felperes által indítványozott kérdésekben való állásfoglalás a jogvita elbírálásához szükségtelen, ugyanis a személyes költségmentesség elbírálása során a közösségi jog alkalmazása nem indokolt.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felperesi felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság eljárás megismétlésére való utasítását kérte. Az Itv., valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet alaptörvény ellenességére hivatkozással kérte, hogy a Kúria forduljon az Alkotmánybírósághoz, ugyanis szerinte a megismételt eljárás során felmerülő illetékfizetési kötelezettség beállta sérti a hatékony jogvédelemhez, jogorvoslathoz és bírósághoz fordulás jogát. A perköltségek megállapításának jogi indokolása, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Pp. 155/A. § alapján kérte az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a nagy terjedelmű iratanyag vizsgálata alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelemben két jogcímen is az eljárás felfüggesztése iránti kérelem került előterjesztésre. A Kúria e kérelmekről külön végzésekkel határozott, megállapította, hogy az eljárás felfüggesztése mellett sem az Alkotmánybíróságnál nem indokolt jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti, sem pedig az Európai Bíróság előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni. A Kúria Pfv.V.21887/2012/10/I. és Pfv.V.21887/2012/10/II. számú végzéseiben részletesen kifejtette, hogy az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférés nem sérült azzal, hogy az eljárás korábbi szakaszában a bíróság nem fordult az Európai Bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz, miután az eljárások kezdeményezése szükségtelen lett volna.
Budapest, 2013. június 27.
A Kúria Sajtótitkársága