Az elsőfokú bíróság csődegyezséget jóváhagyó végzése ellen egy hitelező által benyújtott fellebbezés alapján eljárva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a csődeljárást megszüntette.
Az adós és egy másik hitelező által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban felmerült elvi jelentőségű kérdésben a Kúria az alábbi határozatot hozta:
A vagyonfelügyelő kötelezettségeit és jogait összegező Cstv. 13-16.§-ait vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy az ott felsorolt tevékenységeket nem egyetlen személynek, hanem a vagyonfelügyelőként kirendelt társaság által foglalkoztatott, különböző szakképzettséggel rendelkező szakemberek csapatának kell elvégeznie.
A vagyonfelügyelőként eljáró társaság részéről a „vagyonfelügyelő-biztos” kijelölésének követelményét a törvény kifejezetten nem tartalmazza, azonban a vagyonfelügyelői tevékenység folytatásának a szervezésére, a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság képviseletére a társaságnak szükségszerűen meg kell bíznia egy természetes személyt, aki a társaság nevében jogosult eljárni és nyilatkozni.
A vagyonfelügyelőként kijelölt társaság által a vagyonfelügyelettel kapcsolatos tevékenységgel megbízott természetes személyt - a már kialakult gyakorlatnak megfelelően - nevezhetjük vagyonfelügyelő-biztosnak, de mindig el kell határolni pontosan, hogy mikor beszélünk a vagyonfelügyelő-biztos, és mikor a vagyonfelügyelő, mint társaság által elvégzendő feladatokról.
A Kúria álláspontja szerint az adós vagyonának vagyonfelügyeletével kapcsolatban a Cstv-ben található „jóváhagyás”, „ellenjegyzés” kifejezések arra utalnak, hogy azt egy meghatározott természetes személynek kell elvégeznie. Ezért a Cstv. 14.§ (2) bekezdésében írt az a rendelkezés, mely szerint „a vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi”, csak természetes személy által megtehető jognyilatkozat, mégpedig – a fent kifejtettekből következően – olyan személy jognyilatkozata, amelyet közvetlenül a vagyonfelügyelő társaság bízott meg e feladat ellátásával. Ez a jognyilatkozat tehát csak személyesen tehető meg a vagyonfelügyelő-biztos által.
Amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által.
Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát adó ügyben a vagyonfelügyelő-biztos nem személyesen vett részt a csődegyezségi tárgyaláson, hanem jogi képviselővel képviseltette magát, mely a fent kifejtettek szerint nem minősíthető szabályos eljárásnak, a Kúria hatályában fenntartotta a jogerős csődeljárást megszüntető végzést.
Budapest, 2013. május 9.
A Kúria Sajtótitkársága