Köf.5001/2013.
Az önkormányzat akkor értelmezi helyesen a telekadóra vonatkozó törvényi keretszabályokat, amennyiben a helyi telekadó megfizetésére vonatkozó rendelete nem különbözteti meg hátrányosan a hatálya alá tartozó adózókat. A telekadó tételes adóként meghatározó önkormányzati rendeletet úgy kell hatályba léptetni, hogy az abban foglalt kötelezettség az adózók számára megismerhető legyen.
1. Jóllehet az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 37. §-a, valamint 71. § és 72. §-ai értelmében a Kúria – értelemszerűen figyelemmel az Alkotmánybíróság gyakorlatára is – jogosult önkormányzati rendeletek egyazon indítványban megjelölt alaptörvény-ellenességének és törvényellenességének elbírálására.
Mindazonáltal a Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvénysértés, illetve jogszabályellenesség tárgykörében vizsgálódik minden olyan esetben, amikor az indítványban állított tágabb körben megjelölt alaptörvény-ellenesség egyben jogszabályi kollízióként is értelmezhető.
2. A jelen ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa kiindulópontnak tekintette az Alkotmánybíróság korábbiakban a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben és a vagyoni típusú adókkal kapcsolatosan tett elvi jellegű megállapításait.
A Hatv. 6. § c) pontja értelmében az önkormányzat „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan (...)” állapítja meg. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5017/2012/4. számú határozatában a Hatv. 6. § c) pontjának „az adóalanyok teherviselői képességéhez igazodó” fordulatát – a vagyontömeg értékét is figyelembe véve - a Hatv. jogegyenlőségi szabályának minősítette, amely a helyi adókat szabályozó önkormányzati normák esetében a diszkriminatív elbánás megítélésének alapja.
3. A jelen esetben az Ör.-ben szabályozott telekadó szempontjából az adózó tulajdonosok homogéncsoportba tartoznak, hiszen az adófizetési kötelezettségüket a tulajdonukban álló telek alapozza meg. Ebből következőleg a jelen esetben a Kúria azt vizsgálta, hogy az Ör. személyi hatálya alá tartozó adózók között az önkormányzati jogalkotó azonos módon, azonos szemlélettel osztotta-e szét a közterheket, illetve az esetleges adózók közötti eltérő, megkülönböztető elbánás visszavezethető-e a Hatv. 6. § c) pontjában foglalt valamely legalizáló rendelkezésre.
4. Az önkormányzati rendelet hatályba léptetésének törvényességével összefüggésben a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította: lévén telekadóról szó, amelynek tárgya az ingatlanvagyon, és tekintettel arra a tényre is, hogy az adóalap meghatározásánál az érintett Önkormányzat a korrigált forgalmi érték módszere helyett a tételes adó mellett döntött, így a felkészülési idő szempontjából csak a jogszabály megismerhetőségéhez szükséges idő tartamát kell mérlegelni.
Budapest, 2013. április 9.
A Kúria Sajtótitkársága