Tájékoztató a Kúria elvi jelentőségű döntéséről a gépjárműforgalmazó bejelentési kötelezettségének elmulasztásához fűződő jogkövetkezményekről

Dátum

Kfv.V.35.354/2012/4.
 
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 1.§-a értelmében visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az Itv. 18.§ /1/ bekezdése határozza meg, hogy a visszterhes vagyonátruházások közül az ingatlan megszerzése esik vagyonátruházási illeték alá, az ingók közül pedig a /2/ bekezdésben meghatározott ingónak a megszerzése. A /2/ bekezdés d.) pontja szerint a gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának megszerzése illetékköteles.
 
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik /Itv. 3.§ /3/ bekezdés a.) pont/. A vagyonszerzési illetéket az állami adóhatóság állapítja meg kiszabással /Art. 125.§ /3/ bekezdés/, amelyhez a vagyonszerzésről tudomást kell szereznie, ezért az Itv. 91.§ /1/ bekezdése kifejezetten előírja az ingatlan tulajdonjogának, az Itv. 76.§ /1/ bekezdése pedig a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának bejelentését illetékkiszabásra, meghatározva a bejelentések helyét és idejét is. Így a gépjármű tulajdonjogának megszerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) kell bemutatni.
 
Az illetékkötelezettség mellett az Itv. szabályoz különféle illetékkedvezményeket, közöttük illetékmentességet is. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó általi megszerzése /Itv. 26.§ /1/ bekezdés l.) pont/. A felperesnek e jogszabályhelyen alapuló illetékmentességét az adóhatóság határozatban megállapította.
 
Az illetékmentesség azonban nem mentesíti a vagyonszerzőt a vagyonszerzésének bejelentési kötelezettsége alól. Ahogyan ingatlan megszerzése esetén bejelentési kötelezettsége van a vagyonszerzőnek, illetve kapcsolódóan eljárni köteles az ingatlanügyi hatóság /Itv. 91.§ /1/ bekezdés, 92.§ /3/ bekezdés/, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles, vagy illetékmentes, ugyanúgy gépjármű megszerzése esetén is teljesítenie kell a vagyonszerzőnek a jogváltozás bejelentési kötelezettséget, méghozzá az Itv. 76.§ /1/ bekezdésében kifejezetten előírtak szerint, a 26.§ /1/ bekezdésének l.) pontjában szabályozott mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával. E kötelezettséget pedig az illetékügyben közreműködő hatóságnál: az okmányirodánál kell teljesíteni. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperesnek /a gépjármű birtokba vétele időpontjától függetlenül/ a gépkocsi tulajdonjogának megszerzését az Itv. 26.§ /1/ bekezdésének l.) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén is be kellett jelentenie.
 
Az Itv. a törvényes kötelezettség nem teljesítésének szankcionálására különféle rendelkezéseket tartalmaz, szankció például a mulasztási bírság fizetésének előírása. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ is szabályozza /172.§/ a mulasztási bírsággal való sújtás eseteit, azonban az Itv. meghatározza, hogy mikor alkalmazható illetékügyben az Art. Az Itv. 88.§ /1/ bekezdése értelmében az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére - az Art. rendelkezései irányadóak. Az Itv. a 82.§ /1/ bekezdésében külön szabályozást tartalmaz a mulasztási bírsággal való szankcionálásra (kifejezetten a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetére), ezért a felperesi mulasztás szankcionálásának kérdésére az Itv., és nem az Art. rendelkezései az irányadóak. Az Itv. 82.§ /1/ bekezdése az Art. alkalmazását csak a mulasztási bírság mértéke vonatkozásában engedélyezi.
 
Az Itv. 82.§ /1/ bekezdése alapján az illeték fizetésére kötelezett terhére, a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken felül, az Art.-ben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni. A felperes (mentessége okán) illeték fizetésére nem köteles, ezért vonatkozásában a „fizetendő illetéken felül” törvényi előírás nem tud teljesülni, így mulasztása ellenére mulasztási bírsággal nem sújtható. Az alperes ellentétes álláspontja téves.
 
Az Itv. a 76.§ /3/ bekezdésében meghatározza, hogy az okmányirodai közreműködéstől függetlenül illetékügyben a gépjármű- és pótkocsi szerzések tekintetében az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Nem tárgya a pernek, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok (nem illetékügyben) a gépjárművásárlás bejelentését miként szabályozzák, illetve annak elmulasztását a közlekedési igazgatási hatóság hogyan szankcionálja.
 
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
 
Budapest, 2013. május 3.

A Kúria Sajtótitkársága