A 2004-ben házassági bontóperként indult ügyben az I. r. alperes viszontkeresete folytán került sor számos vagyonjogi igény érvényesítésére. Az I. r. alperes a közös ingatlanon fennállott közös tulajdon megszüntetését, a több mint száz tételből álló ingó közös vagyon megosztását, 2004. decemberétől a felperesnek – emelkedő összegben - többlethasználati díj megfizetésére kötelezését kérte, a felperes eltérő módon igényelte a vagyonmegosztást, számos ingóság létét, értékét vitatta, és az elszámolásba beállította az életközösség megszűnése után általa teljesített hitel törlesztő részleteket, valamint biztosítási díjakat mindkét fél a másik pénzfizetési kötelezettségével kapcsolatban késedelmi kamatra is igényt tartott.
Az ügy különös munkaigényességét az adta, hogy a megismételt eljárás után, hosszúra nyúlt bizonyítási eljárást követően még a felülvizsgálati eljárásban is szinte minden kereseti és viszontkereseti kérelemmel kapcsolatos jogerős ítéleti döntés vitás volt a felek között: a felperes kérelmében a közös tulajdon megszüntetését, többlethasználati díj fizetési kötelezettségét, az őt terhelő késedelmi kamatot, az ingók megosztásából 23 tételt, benne a felek vállalkozásának bolti árukészletére vonatkozó részét és a javára el nem számolt tartozásokat vitatta.
A Kúria a jogerős ítéletet több tekintetben megváltoztatta: a felperest terhelő többlethasználati díj utáni kamatot mellőzte, leszállította a megváltási árat, változtatott az elszámoláson, ehhez mindkét fokon felmerült perköltséget is újra kellett számolni. Különösen komplikált volt a felek között az életközösség megszűnésétől a vagyonmegosztásig a II.r. alperes pénzintézettel szembeni, emelkedő összegű hitel elszámolása, amiben a felek ma jövőbeli részletek vonatkozásában is döntést kérte. Ezzel kapcsolatban a Kúria – a vagyonmegosztás egységességének elvéből kiindulva – megállapító rendelkezést hozott: kimondta, hogy az első fokú ítélet meghozatalától a közös tulajdon megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig terjedő időszakban teljesített hitel összeg és a tartozás tartozás csökkenésének összege közötti különbözet a felperest és az I. r.l alperest az egymás közötti jogviszonyukban egyenlő arányban terheli, attól kezdve belső jogviszonyukban az ingatlant magához váltó felperes viseli a törlesztő részleteket.
Budapest, 2013. április 15.
A Kúria Sajtótitkársága