Kúria Sajtótitkára részére
A Kúria K.I. tanácsa a 2013. március 20-án megtartott nyilvános tárgyaláson Kfv.I.35.147/2012/8. számú ítéletében az alábbi elvi jelentőségű jogkérdésben döntött:
A felszámolót nem lehet mulasztási bírsággal sújtani helyi adó bevallási kötelezettség elmulasztása miatt, ha a felszámolási eljárás lefolytatására az általánostól eltérő a Cstv. 63. §/B/2/ bekezdés szerinti speciális egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kerül sor.
Rövid tényállás:
A Bt felszámolását 2009. november 19-én rendelte el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, felszámolóként felperest rendelte ki. A felszámolási eljárás 2010. október 4-én befejeződött, a céget 2010. december 6-án törölték a cégnyilvántartásból. A felszámolási eljárás egyszerűsített módon került lefolytatásra. A cég törlését követően 2011 januárjában hívták fel a felperest, mint képviselőt a helyi iparűzési és vállalkozók kommunális adójának bevallására, aki ennek nem tett eleget. A hatóság jogerős határozatával 50.000- és 30.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta felperest.
Keresetét a bíróság elutasította, mert a felszámolt gazdasági társaság az alperesi határozatban nevesített adók alanya volt, és szerinte a Cstv. 63. §/B. /2/ bekezdésében foglalt előírás nem mentesítette a kötelezettség alól. Nem kaphatott mentesülést az Art. 7. §. /4/ és 14. §. /4/ bekezdése alapján mert a mulasztás a felszámoló hibájából állt elő. Felülvizsgálati kérelmében vitatta az első fokú bíróság jogi érvelését a Cstv. 63. §. /B.-a és 52. §-a kapcsán, illetve megkérdőjelezte a felszámolt cég helyi adó alanyiságát is. A Kúria a felperes érveivel részben egyetértve sa jogerős ítéletet, az alperes határozatát – az első fokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte.
Irányadó jogszabályok:
A helyi adókról szóló 1990. C. tv. 35. §, 36. §, 38. §./1/ bekezdése; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (Cstv.) 52. §. és 63/B.§. (2) bekezdése.
Az ítélet jogi indokolásának lényege:
Miután a felperes a gazdálkodó szervezet felszámolását az általánostól eltérő speciális szabályok szerint folytatta le ( Cstv. 63. §/B./2/) záró adóbevallás készítésére nem volt köteles. Így nem követett el mulasztást, amikor a helyi adók bevallását nem nyújtotta be, ezért a mulasztási bírság kiszabása jogszerűtlen volt. Ugyanakkor nem jogszerű az a felperesi érvelése, hogy vállalkozói tevékenység folytatása hiányában a helyi iparűzési adó alanya a gazdálkodó szervezet nem lehet, mert azt önmagában a székhely, telephely léte megalapozza, így az általános esetben „nullás „ adóbevallás benyújtására köteles.
Budapest, 2013. márc.21.
Dr. Hajnal Péter
tanácselnök