A felek közötti elszámolás kérdése, ha az egyik fél nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének.
A peres felek között 2002. augusztus 01. napján kereskedelmi ügynöki tevékenység ellátására szerződés jött létre. A felperest 300.000 forint összgű havi díj, továbbá a listaár feletti árbevétel képződése esetén ennek különböző költséggel csökkentett összegére jutalék illette meg. A szerződést az alperes 2005. március 15. napjára felmondta. A felek között a felperesi jutalékigénnyel kapcsolatos elszámolás nem történt meg.
A felperes módosított keresetében – nem vitatva azt, hogy a havi 300.000 forint összegű díjak megfizetésére sor került – 18.181.171 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a szerződés szerint neki járó jutalék, illetve kártérítés jogcímén.Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy – a listaár feletti bevételekből levonva a felmerült költségeket – nem jár jutalék a felperes javára.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasított. Megállapította, hogy miután az alperes nem szolgáltatott az értékesítés megoszlásáról bizonyítékokat, 63.103.182 forint alperesi nyilvántartásokból származó bázis forgalmi adat alapul vételével becsléssel és arányosítással lehetett az árbevételre következtetni. A jogerős ítélet értelmében a szakértő a jutalékalappal szemben elszámolható költségek közül csak a bónuszokként és a szállítási költségként feltüntetett összesen 6.404.408 forint költséget számolta el. Az egyéb díjakként feltüntetett 6.761.539 forintot nem vette figyelembe. Ezen túl ugyancsak a jutalékalapot csökkentő költségként kell elszámolni a felperes következetes nyilatkozatára figyelemmel a havi 300.000 forint fix megbízási díjat is. Így mind a 2002. augusztus hó 01. - december hó 31. közötti időszakra, mind pedig az azt követő negyedévekre negatív az egyenleg, ezért alaptalan a felperes jutalék iránti igénye. A felperes kártérítés jogcímén előterjesztett keresete sem alapos, a kötelmi jogcímen alapuló díjkövetelést ugyanis kártérítésként nem lehet megítélni.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Sérelmezte a bíróság által megállapított tényállást, a bizonyítékok mérlegelését. Kifogásolta, hogy a bíróság nem értékelte a javára az alperes azon magatartását, hogy a bíróság felhívására sem szolgáltatta a megalapozott elszámoláshoz szükséges adatokat. Ezzel kapcsolatban az alperes kártérítési felelősségét állította.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a többször kiegészített szakértői vélemény elemzésével és a rendkívül nagy terjedelmű bizonyítási anyag vizsgálata alapján megállapította, hogy a másodfokú bíróság a peres felek közötti szerződésből eredő vitás elszámolási kérdésekben helyes álláspontot foglalt el, a bizonyítási eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és a bizonyítékok mérlegelése megfelelő volt, így a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. március 18.
A Kúria Sajtótitkársága