Éppen 130 évvel ezelőtt, 1896. október 20-án, az ezredévi ünnepségsorozat keretében helyezték el a Kossuth téri Igazságügyi Palota – a „Királyi Kúria” – eredeti zárókövét. Erre az ünnepi alkalomra emlékezve tartotta meg 2026. október 20-án az ítélkezési szünetet követő évadnyitó, ünnepi Teljes Ülését a Kúria.
A Teljes Ülésen Dr. Beliznai Kinga, a Kúria főtanácsadója idézte fel a zárókőletétel történelmi pillanatait. A korabeli ünnepségen felolvasták a zárókőbe illesztendő okiratot, amelyet az uralkodó is aláírt, majd az okmányt elhelyezték a zárókőben. A szertartás részeként Ferenc József és a jelenlévő méltóságok a zárókövön jelképes kalapácsütésekkel jelezték az építkezés befejezését. Az uralkodó ezt követően megtekintette az Igazságügyi Palota termeit, és elismerését fejezte ki az építkezésben közreműködő művészeknek és mestereknek. A zárókőbe foglalt üzenet a magyar nemzet törvénytiszteletét, jog- és igazságszeretetét állította a középpontba azt kívánva, hogy a zárókő letétele egyúttal ne a jogfejlődés lezárását, hanem egy új, a múltak tapasztalatain okuló még hatalmasabb korszak kezdetét jelentse.
A zárókő letétele óta eltelt időben az Igazságügyi Palota funkciója többször változott, a tervek szerint azonban Magyarország legfőbb bírói fóruma hamarosan visszaköltözhet a korabeli hagyományokat tiszteletben tartva, de a modern kor igényeinek is megfelelően felújított házba. Az 1293/2026. (IX. 4.) Korm. határozat az épületet 2027. március 15-ével adja a Kúria vagyonkezelésébe.
A Teljes Ülésen az Igazságügyi Palota külső és belső megjelenését, műszaki állapotát megújító és eredeti funkcióját visszaállító rekonstrukció legfontosabb elveiről és tapasztalatairól Lőrinczné Balogh Krisztina, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese tartott előadást.
Az ülés előtti napon a Kúria bírái maguk is megtekinthették a még felújítás alatt álló épületet, így személyesen is megtapasztalhatták a „Királyi Kúria” építészeti szépségét, megújult eleganciáját és történelmi értékeit.
Október 20-án még egy fontos évfordulóra emlékezhetünk. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követő, a Habsburg birodalom központjából irányított neoabszolutista időszak után az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma új fejezetet nyitott a magyar közjogi intézményrendszer fejlődésében. Az uralkodói rendelkezés kilátásba helyezte a Magyar Királyi Kúria visszaállítását, amely 1861-ben valósult meg és fontos állomást jelentett a magyar igazságszolgáltatás történetében.
Dr. Orosz Árpád Gábor, a Kúria nyugalmazott kollégiumvezetője, megválasztott alkotmánybíró tartott előadást a Kúria alkotmányos kötelezettségéről a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében. Az előadás rávilágított arra, hogy az egységes bírói jogalkalmazás és a Kúria ennek érdekében végzett joggyakorlat-egységesítő tevékenysége alapvető jelentőségű a jogbiztonság, a jogszabályok kiszámítható érvényesülése és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése szempontjából.
Ebből az apropóból a Kúria egy országos beszélgetés-sorozat elindítását tervezi, amely lehetőséget ad a joggyakorlat egységesítése érdekében végzett tevékenységéről való eszmecserére az alsóbb fokú bíróságok bíráival. Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Teljes Ülésen részt vevő ítélőtáblai és törvényszéki elnökök jelenlétében beszámolt a Kúria jogegységesítő tevékenységének legújabb fejleményeiről, tapasztalatairól.
Budapest, 2026. október 20.
A Kúria Sajtótitkársága
