A Kúria 2026. szeptember 30. napjára 10:30 órai kezdettel kitűzött Pfv.20.195/2026 szám alatti ügye alapjául szolgáló tényállás szerint a jegyző határozata alapján befogtak egy 10-30 egyedből, lovakból és egy szamárból álló szabadon kóborló ménest. Az állatokat utóbb a II. rendű alperes Kormányhivatal határozata alapján el is kobozták. A határozatokban egy kutyamentő egyesület gondozására bízták az állatokat, amely a feladatnak nem tudott eleget tenni, így amikor a felperes törvényes képviselője felajánlotta segítségét, az egyesület átadta a részére az állatokat. A II. rendű alperes elkobzást elrendelő határozatát a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, míg a jegyző határozata elleni keresetet elutasította. Az állatokat azóta a felperes alapítvány gondozza. A felperes az I. rendű alperes minisztériummal tárgyalt, kötöttek egy együttműködési megállapodást is, kapott némi támogatást, de az állatok sorsát, tartását nem rendezték, a viszony pedig ezt követően megromlott, a megállapodást megszüntették.
A felperes keresetében az állatok tartása és a szükséges infrastrukturális beruházásai költségét kérte több jogcímen az alperesektől, arra alapozva igényét, hogy az állatok az állam tulajdonát képezik.
Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, míg a másodfokú bíróság azt teljes terjedelmében elutasította, mert álláspontja szerint az egyik hivatkozott jogalapon sem alapos a kereset. Felülvizsgálati kérelemmel a felperes élt.
A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól kezdődően új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A döntés indoka szerint a felperes felülvizsgálati kérelme annyiban alapos, hogy az eljárt bíróságok ítéletei érdemi felülbírálatra alkalmatlanok, mert téves jogi és ténybeli alapból indultak ki. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a közigazgatási határozatokat, így tévesen ítélte meg a lovak tulajdoni helyzetét, míg az elsőfokú bíróság eleve részben eltért az érvényesített jogcímektől és a tulajdonjogi kérdést nem tartotta relevánsnak. A Kúria - a felülvizsgálati eljárás korlátaira is tekintettel - elsőként nem hozhat döntést teljesen új ténybeli és részben új jogi alapon, mert a Kúria álláspontja szerint a hatályos közigazgatási határozat folytán, a jogszabály alapján az állatokon az Állam szerzett tulajdonjogot.
Budapest, 2026. október 1.