A Kúria elnöke üdvözli az Alkotmánybíróság ma közzétett döntését, mert lényegét tekintve megfelel a Bírák Etikai Kódexével kapcsolatos utólagos normakontroll indítványa eredeti céljának.
Az indítvány eredményeként az Alkotmánybíróság a II/1285/2022. számú ügyben hozott határozatában – a jogbiztonság érdekében álló, egyben a jogtisztelet iránti s a bíróságba vetett közbizalmat szolgáló – alkotmányos követelményként előírta, hogy a bíróra vonatkozó s ítélkezési tevékenységét közvetlen vagy közvetve érintő elvárás tartalma normatív, kizárólag törvényi felhatalmazáson alapul, s enélkül a bíró szolgálati jogviszonyára joghatással nem lehet. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított amiatt, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg a Bírák Etikai Kódexe esetében az alkalmazásával összefüggő törvényi garanciákat. Felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2027. március 31-ig tegyen eleget.
A Kúria elnökének indítványa azt célozta, hogy a 16/2022. (III. 02.) OBT határozattal elfogadott Bírák Etikai Kódexe ne legyen alkalmazható a bírák fegyelmi ügyeit vizsgáló szolgálati bíróságok eljárásában. Alkotmányos követelmény és mulasztás megállapítását azonban a Kúria elnöke nem indítványozhatta, erre jogosultsággal nem rendelkezett, ilyet az Alkotmánybíróság csak hivatalból állapíthatott meg. Az indítvány ezért csak megsemmisítésre irányulhatott, míg az Alkotmánybíróságnak lehetősége volt annál hatékonyabb jogkövetkezményeket alkalmazni.
Budapest, 2026. június 11.