A felperesek – részben a vízi-életmentő sportág válogatott versenyzői, részben edzőik, nevelőedzőik és sportszakemberek – állami jutalom kifizetése iránt terjesztettek elő keresetet a sportért felelős minisztérium alperes ellen. Arra hivatkoztak, hogy a 2022 nyarán megrendezett XI. Világjátékokon elért különböző helyezéseikre tekintettel az egyes kimagasló sportteljesítmények állami jutalmáról szóló 200/2013. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), valamint a Polgári Törvénykönyv kötelmekre vonatkozó szabályai alapján köztük és az alperes között kötelmi jogviszony jött létre, amelyre tekintettel az alperes köteles részükre a Kormányrendeletben meghatározott mértékű állami jutalom kifizetésére, mert mindenben megfeleltek a jogszabályban előírt feltételeknek.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt minden tekintetben vitatta.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest az I., II., III., IV., továbbá VI., VII., VIII. és IX. rendű felperesek (valamennyien versenyzők) számára 4.000.000-17.500.000 forint közötti összegek megfizetésére. A jogerős ítélet indokolásának lényege szerint a Kormányrendelet alapján a Polgári Törvénykönyv szerinti kötelmi jogviszony keletkezett a felek között, és az állami jutalom a Kormányrendeletben meghatározott objektív feltételek fennállása alapján, automatikusan, minden további külön határozat meghozatala nélkül megilleti a felpereseket.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító határozat hozatala érdekében.
A Kúria a 2025. november 11-én tartott felülvizsgálati tárgyaláson hozott ítéletében a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az ügy lényegét a Polgári Törvénykönyvnek a jogszabályból keletkező kötelmi jogi jogviszonyt szabályozó 6:2. § (3) bekezdésének és ehhez képest a Kormányrendelet szabályainak értelmezése képezte.
Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy kötelemnek – polgári jogi (magánjogi) értelemben – olyan jogviszony minősülhet, amely a Polgári Törvénykönyv tárgyi hatálya alá tartozik. A Polgári Törvénykönyv hatályát szabályozó rendelkezés értelmében a polgári jogi szabályozás, és ebből adódóan a polgári jogi jogviszony legfőbb jellegzetessége a jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága. Az olyan vagyoni viszonyok, amelyekben a felek nem a mellérendeltség és egyenjogúság által jellemezhető jogi kapcsolatban állnak, nem minősülnek polgári jogi jogviszonynak, így nem tartoznak a Polgári Törvénykönyv hatálya alá. Korábbi precedens határozatára utalva kiemelte, hogy ha a közjog által létrehozott szervezeteknek a szabályozás magánjogi jogalanyiságot biztosít, akkor ők jogi személyként lehetnek polgári jogilag jogképesek, magánjogi jogaik és kötelezettségeik lehetnek, így polgári jogi jogviszonyok alanyaivá válhatnak.
Ebből az alapvető rendezőelvből kiindulva értelmezte a Kúria a Kormányrendelet és az annak megalkotására feljogosító Sporttörvény rendelkezéseit. Rögzítette, hogy a Kormányrendelet – azon túlmenően, hogy meghatározza a sport világeseményeket, az egyes versenyszámokat, azokat a helyezéseket, amelyek után állami jutalom nyújtható, továbbá annak feltételeit, valamint rögzíti az állami jutalom pénzjutalom jellegét és annak mértékét – alapvetően a jutalom megállapításának eljárásrendjét szabályozza. Az eljárásrend a döntési folyamat egyes szakaszait és az azokban eljáró szerveket határozza meg.
A felülvizsgálati eljárásban érintett versenyzőkre vonatkozó döntési folyamat első szakasza a vonatkozó szabályok együttes értelmezéséből következően a szakági szakszövetség javaslattétele, mely alapján az eljárás második szakaszában a Nemzeti Versenysport Szövetség (sportköztestület) a Kormányrendelet 3. melléklete szerinti listában határozza meg az állami jutalmat, majd a perbeli időszakban is határozatnak minősülő e listát a helyezésekről kiállított hivatalos igazolással továbbítja a sportpolitikáért felelős miniszter (jelenleg az alperest vezető miniszter) részére. A harmadik szakaszban a miniszter vizsgálja meg a határozatnak minősülő listát, szükség esetén hiánypótlásra szólít fel, majd dönt az állami jutalomról és gondoskodik annak kifizetéséről. Lényeges értelmezési szempont, hogy a Kormányrendelet kifejezett rendelkezése szerint ilyen határozat hiányában a miniszter nem dönt az állami jutalmakról.
A Kúria hangsúlyozta: az ismertetett eljárásrendben a Kormányrendelet szabályozása nem biztosít magánjogi jogalanyiságot az említett szervek egyikének sem, azok mindvégig közjogi jogalanyként járnak el. A Kormányrendelet egyetlen rendelkezése sem szabályoz olyan – mellérendeltséggel és egyenjogúsággal jellemezhető – jogviszonyt, ami megfelelne a polgári jogi jogviszony kritériumának. Erre tekintettel pedig – a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben – a szabályozás tárgyára, az állami jutalomra is figyelemmel nem alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, így az abban szabályozott kötelem szabályai sem.
Kitért arra is, hogy ha a Polgári Törvénykönyv szabályai volnának is alkalmazandók a perbeli állami jutalomra, semmilyen jogszabály-értelmezési módszerrel nem volna megállapítható, hogy a Polgári Törvénykönyvnek a jogszabály általi kötelem keletkeztetésről rendelkező 6:2. § (3) bekezdése első fordulata szerinti konjunktív feltétel (miszerint „kötelem jogszabályból akkor keletkezik, ha a jogszabály így rendelkezik”) fennállna.
Budapest, 2025. november 11.
A Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya