A Kúria a Kgyk.VII.39.046/2025/5. számú határozatával elutasította a Budapesti Rendőrfőkapitányság gyülekezési ügyben hozott 01000-160/559-2/2025. rendb. számú korlátozó határozata ellen benyújtott keresetet.
A felperes, mint szervező 2025. április 8. napján 17.00 órától 2025. április 09. napján 22.00 óráig kívánt gyűlést tartani a Budapest V. ker. Erzsébet hídon. Az alperes rendőrfőkapitányság a keresettel támadott határozatával a bejelentett gyűlés megtartását 2025. április 8. napján 16.00 órától 2025. április 9. napján 04.00 óráig terjedő időtartamra korlátozta azzal, hogy a gyűlés előkészületeit, illetve műszaki bontását is ezen időintervallumon belül kell lebonyolítani. A felperes keresetében többek között arra hivatkozott, hogy a perbeli gyülekezés csak lelassítja a közlekedést, de nem jár annak aránytalan sérelmével, a helyszín elkerülése a környező hidakon maximum 10 perc többletidővel jár.
A Kúria álláspontja szerint az alperesnek ilyen ügyekben mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a gyülekezés nem tiltott célra irányul-e, ideértve azt is, hogy a gyülekezés célja nem irányul-e közvetlenül mások jogának korlátozására. Ezt követően kell megvizsgálnia, hogy más alapvető jogoknak a gyülekezéshez való alapjog gyakorlásával szükségképpen együtt járó korlátozása arányos-e. Ennek eredményeként hozható döntés arról, hogy korlátozással biztosítható-e a gyülekezés alkotmányos és törvényes keretek közötti megtartása vagy azt meg kell tiltani. Végezetül mindezt részletesen indokolnia kell, minthogy a Kúria csak azt vizsgálhatja, amit az alperes határozata tartalmaz, és azt is csak a felek nyilatkozatainak keretei között. Olyan tényt, illetve olyan tényre vonatkozó jogi értékelést nem vehet figyelembe, amelyet az alperes határozata nem tartalmaz vagy amit a felek a perben nem vitatnak.
Ítélete meghozatalakor a Kúria eljáró tanácsa figyelembe vette a Kgyk.VII.39.034/2025/5. számon, valamint a Kgyk.IV.39.041/2025/6. számon közzétett határozatok jogértelmezését. Vizsgálata alapján megállapította, hogy a gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik egyrészt az, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak – akár alapjogainak – szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek. Ez a jogkorlátozás a gyülekezéshez való jog érvényesítése érdekében adott esetben elkerülhetetlen. A gyülekezéshez való jog gyakorlása sem irányulhat azonban közvetlenül arra, hogy mások jogát korlátozza, és az okozott jogkorlátozás nem üresítheti ki – nem lehetetlenítheti el – a további alapjogokat, illetve azok gyakorlását. Mivel ezeknek a követelményeknek az alperes korlátozó határozata a felperes által vitatott keretek között megfelelt, a Kúria a keresetet elutasította.
A fentiekből következően a Kúria mindeddig nem vizsgálta és ebben az ügyben sem vizsgálhatta, hogy az Erzsébet hidat le lehet-e zárni gyülekezés céljából. A Kgyk.VII.39.034/2025/5. számú határozattal elbírált ügyben az indokolás hiányossága eljárásjogi akadálya volt annak, hogy az anyagi jogi kérdéseket a Kúria érdemben felülvizsgálja. A Kgyk.IV.39.041/2025/6. számú határozattal elbírált, és a jelen ügyben erre a körülményre az alperes határozata nem tért ki, azt a felek sem vitatták, ezért a Kúria sem vizsgálhatta.