A Kúria az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) IV/1717/2018. számú határozatát elemezve az alábbiakat szögezi le:
Az AB határozatának Kúriát megszólító rendelkezését teljesítve kell vizsgálni, hogy a szóban lévő harmadfokú eljárás során a vádlott és védőjének rendes jogorvoslatát ténylegesen elbírálták-e, avagy a másodfellebbezés elbírálásához fűződő jogától megfosztották vagy sem.
A határozat Kúriának szóló rendelkezése egy alapügyben lefolytatott konkrét harmadfokú büntetőeljárás felülvizsgálatára szólítja fel a Kúriát. A határozat rendelkező része jogszabály és nem bírósági határozat alaptörvény-ellenességét állapította meg. A felülvizsgálatra az AB határozatát megelőzően is volt már lehetőség eljárási okból, feltétlen eljárási szabálysértés miatt. Erre a Be. 651.§ szerint minden jogosultnak lehetősége volt és van. Most azonban új helyzet állt elő, mert az AB a harmadfokú eljárás felülvizsgálatát rendelte el az alapügyben hozott határozatok érintetlenül hagyása mellett, mert határozatának (48) bekezdésében mindhárom bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megismétlése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Megállapítható tehát, hogy az alapügyben a Kúria eddig két határozatot hozott (a Bhar.III.574/2017/18. számú hatályon kívül helyező végzést és a Bhar.I.690/2018/12. számú harmadfokú ítéletet) a rendes jogorvoslat rendjében. Mindkét határozat érvényes, és a harmadfokú jogerős ügydöntő határozat alapján változatlan az ügy terheltjének jogi és tényleges helyzete is. Dr. B. K. elítélt, aki jogerős szabadságvesztés büntetését tölti.
A Kúria tanulmányozza az AB határozat kifejezetten neki szóló rendelkezését, és azzal kapcsolatban perjogi helyzetének megfelelően fog eljárni. Az már most elmondható, hogy az AB határozata felülvizsgálati eljárást kíván meg, amelyet a Kúria minden esetben indítványra és soha nem hivatalból folytat le. Az AB határozata folytán erre most a Be. 649.§ (3) bekezdése alapján nyílik további lehetőség, amely a védő és a terhelt számára a felülvizsgálati indítvány előterjesztésének jogát, míg a legfőbb ügyésznek ennek kötelezettségét teremti meg. A Kúria a felülvizsgálati indítványt öt tagú tanácsban bírálja majd el. Az ügyben felülvizsgálati indítvány nem érkezett eddig a Kúriára.
A felülvizsgálati indítvány tárgya a harmadfokú eljárás, amely szükségképpen magában foglalja a harmadfokú érdemi határozatot is. A büntetőeljárási törvény eljárási okból feltétlen eljárási szabálysértés miatt enged felülvizsgálatot. Az AB határozata ilyenre nem hivatkozik, és (81) bekezdésében azt is kimondja, hogy "az AB által elrendelt felülvizsgálat módját a Kúria határozza meg". Az AB - perjogi nyelvezettel szólva - a törvényi felsorolásban nem szereplő – ám a büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése miatt a Kúria által nem mellőzhető – átmeneti rendelkezés alkalmazását tekinti alapjogi sérelemnek. Azt azonban nem mondja ki, hogy az alapügyben hozott bármely határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megsemmisítésüket sem rendelte el.
Az AB alapjogi sérelem esetén elrendelheti a felülvizsgálat lefolytatását akkor is, ha annak büntetőeljárási törvényben meghatározott konkrét oka hiányzik.
Az AB határozatát értelmezve annak vizsgálatát kell elvégezni, hogy a Kúria által alkalmazott átmeneti rendelkezés nem üresítette-e ki a terhelt másodfellebbezésének valós jogorvoslati tartalmát. Ennek tisztázása a Kúria feladata azzal a megszorítással, hogy e vizsgálatot a felülvizsgálati eljárásban az AB által megsemmisített jogszabályi rendelkezés alkalmazása nélkül kell lefolytatni. A régi Be. szabályai szerint kell tehát vizsgálódni úgy, mintha az átmeneti szabály nem létezett volna, s ezután kell választ adni arra a kérdésre, hogy az átmeneti szabály alkalmazásának a mellőzése a felülbírálat során a terheltre eltérő érdemi döntést eredményezett volna vagy sem.
Budapest, 2020. február 20.
A Kúria Sajtótitkársága