Tájékoztató a Kúria határozatáról a Pfv.V.20.937/2018/6. számú ügyben.
A felperes jogelődje 2010. március 10-én az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése által finanszírozott projektet valósított meg, amelyhez vissza nem térítendő támogatásban részesült. A közbeszerzési utóellenőrzésen tapasztaltak alapján szabálytalansági gyanú bejelentésére került sor, majd az alperes első- és másodfokon szabálytalansági eljárást folytatott le, amelynek eredményeként a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseinek a részekre bontás tilalmára vonatkozó előírása megsértése miatt a támogatás terhére benyújtott összeg 25 %-ának az elutasításáról döntött. A felperes az elutasított támogatási összeget visszafizette.
A felperes módosított kereseti kérelmében 65.319.917 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződés teljesítése jogcímén. Arra hivatkozott, hogy a támogatási szerződés polgári jogi szerződésnek minősül. A Kbt. 134. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közbeszerzési Döntőbizottságnak van kizárólagos hatásköre. A Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján a támogatást nyújtó emiatt kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, ha a feladatkör ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására.
A kereseti kérelemnek helyt adó jogerős ítélettel szembeni az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria az ügyben az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az alábbi kérdésekben:
1. Támogatási szerződéses jogviszonyban a szabálytalansági eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok jogosultak-e vizsgálni minden olyan jogsértést, amely eredményeként az Európai Unió költségvetését érintő pénzügyi érdeksérelem vagy annak veszélye felmerül, és szükség esetén kötelesek-e pénzügyi korrekciót alkalmazni?
2. Kellően hatékonyan biztosítja-e az uniós pénzügyi érdekek védelmét egy olyan tagállami eljárási szabály vagy azt értelmező bírói gyakorlat, amely támogatási szerződés esetén a közbeszerzési szabályok megsértésében megnyilvánuló szerződésszegés (szabálytalanság) megállapítását, és erre alapítottan bármilyen polgári jogi igény érvényesítését csak akkor teszi lehetővé, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapította?
3. Amennyiben a szabálytalanságot közbeszerzési szabályok megsértése jelenti, ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére nem került sor, a támogatási szerződés teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igényeket elbíráló bíróság jogosult-e a közbeszerzési szabálytalanságot a szerződésszegés körében értékelni?
Budapest, 2019. június 12.
A Kúria Sajtótitkársága