Megbízási szerződéssel kapcsolatos megbízási díj fizetés tárgyában döntött a Kúria

Dátum

Tájékoztató a Pfv.V.21.012/2018/11. számú egyedi ügyben.
A felek között létrejött megbízási szerződésben az alperes különböző pedagógiai képzések megszervezését és lebonyolítását vállalta. Az alperes a szerződésben foglaltaknak eleget tett, teljesítéseit a felperes leigazolta, a benyújtott számlák egy részét kifizette, majd a felek között elszámolási vita alakult ki. Ennek során a felek írásbeli megállapodást kötöttek, amelyben az alperes az elszámoláshoz szükséges dokumentáció átadását vállalta meghatározott határidőn belül.
A felperes keresetében 64.640.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a megállapodás szerinti dokumentációt az alperes nem küldte meg részére, ezzel a szerződést megszegte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, viszontkeresetében 67.580.000 forint meg nem fizetett megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Állította, hogy a szükséges dokumentációt határidőben küldte meg a felperes részére, így teljesítése szerződésszerű volt.
Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során csatolt, illetve bemutatott nagy mennyiségű eredeti okiratok alapján azt állapította meg, hogy az alperes a szükséges iratokat megküldte a felperesnek, ezért a keresetet elutasította, és a felperest a viszontkeresetnek megfelelően marasztalta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozata indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy a felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont vagy mulasztás szolgálhat alapjául, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt, olyan kérdésben, amely nem volt az első-, illetve a másodfokú eljárás tárgya, a jogerős ítélet nem támadható felülvizsgálattal. Kifejtette, hogy olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél – az első-, és másodfokú eljárás során – nem hivatkozott, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg) nem lehet hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Amely kérdést ugyanis a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem bíráltak el, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. Ezért a felperes által kizárólag a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályhely megsértésére történt hivatkozás a felülvizsgálati eljárásban nem volt vizsgálható.

Budapest, 2019. május 20.

A Kúria Sajtótitkársága