A perújító felperes az alapperben újítási és találmányi díj iránti igényt érvényesített a volt munkáltatójával, a perújított alperessel szemben. A keresetét – egyebek mellett – arra alapította, hogy újításainak és szolgálati találmányainak hasznosítását a perújított alperes egy külföldi székhelyű társaság előnyös piaci helyzetének fenntartása érdekében mellőzte, és engedélyezte a találmányoknak e társaság általi hasznosítását.
A bíróság jogerős részítéletével a fenti keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a perújító alperes a hasznosítás mellőzése miatt a találmányok tekintetében azért nem volt díjfizetésre kötelezhető, mert a szabadalmi oltalmat nyert találmányok feletti rendelkezési jog nem őt, hanem a perújító felperest illette meg. A gyártás mellőzése pedig nem tekinthető hasznosításnak, ezért újítási díjigény alapjául nem szolgálhat.
A perújító felperes a perújítási kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és a perújító alperesnek az elutasított keresettel egyező marasztalását kérte. Perújítási okként – többek között – az alábbiakat jelölte meg: Vitatta az alapperben beszerzett szakértői vélemény megalapozottságát, és sérelmezte, hogy a bizonyítási indítványa ellenére a bíróság nem rendelte el annak felülvizsgálatát. A perújítási kérelmét arra is alapította, hogy az alapperben eljárt bíróságok a részítéleteikben és az időközben meghozott ítéleteikben különböző jogi álláspontokat foglaltak el, és ebből következően az általa megjelölt egyes tényeket és bizonyítékokat nem bírálták el. A perújító felperes új tényként jelölte meg azt, hogy a jogerős részítélet meghozatala után az Európai Bizottság Versenyügyi Főigazgatósága versenyjogi vizsgálatot indított a már említett külföldi székhelyű társaság ellen, és vele szemben elmarasztaló (bírságot kiszabó) határozatot hozott. Emellett álláspontja szerint a perújítást az Európai Bizottság 2014. május 1. napján hatályba lépett 316/2014/EU rendelete is megalapozta.
A bíróság a perújítással támadott jogerős részítéletet hatályában fenntartotta. Döntését a perújítás előfeltételeinek hiányával indokolta.
A perújító felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Mindenekelőtt utalt arra, hogy a megengedhetőség tárgyában hozott jogerős végzés hiányában nem volt eljárásjogi akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság, amennyiben úgy vélte, hogy a perújítás eleve nem lett volna megengedhető, akkor levonja ennek a jogi következményeit. Kiemelte, hogy a perújító felperes perújítási okként nem hivatkozhatott eredményesen az alapperben eljárt bíróságok téves jogi álláspontjára, az általa felajánlott további szakértői bizonyítás jogszabálysértő mellőzésére, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére, és a jogerős részítélet meghozatala után hatályba lépett uniós jogszabályra. Rámutatott továbbá arra, hogy mivel a perújítással támadott jogerős határozat indokai szerint a hasznosítás mellőzése miatt a perújított alperes a szolgálati találmányok tekintetében sem volt díjfizetésre kötelezhető, ezért szükségtelen volt a mellőzés motívumának vizsgálata. Ennélfogva az e körben a perújító felperes által relevánsnak tartott, a perújítási kérelemben ismertetett tények – az újszerűségük hiányán túl – a kedvezőbb határozat lehetőségét sem biztosíthatták.
Budapest, 2018. február 14.
A Kúria Sajtótitkársága