A pénzmosás alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg, csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető az általa vagy a más által elkövetett bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetét leplezi. Következésképpen az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki halmazat nem jöhet létre, azaz egy cselekmény egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki.
A törvényszék az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bekezdés b) pont], ezért két évre próbára bocsátotta; A II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bekezdés b) pont], ezért a II. rendű terheltet egy év hat hónapra próbára bocsátotta.
A terhelteket az 1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta azzal, hogy az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény jogszabályhelye: 1978. évi IV. törvény 325.§ (1) bekezdés, az I. rendű terheltet – végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett – egy év tíz hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és vele szemben 49.000.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el.
A II. rendű terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból. Álláspontja szerint az alapügyben eljáró bíróságok mindkét terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel pénzmosás bűntettének vádja alól, ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla ítéletét helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
Az I. rendű terhelt – védője útján – úgyszintén felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában írt okból.
A Kúria a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta, azonban megállapította, hogy a pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában történt felmentés indokolása nem helytálló.
A pénzmosás a bűncselekményből származó dologra elkövetett járulékos magatartásokat bünteti, így akkor tényállásszerű, ha azt megelőzi egy olyan cselekmény, mely a Btk. szerint valamely büntetendő cselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Az alapbűncselekmény lehet befejezett, de a részcselekmények megvalósulását követően is lehet a pénzmosás tényállásszerű.
Mindezekből következően a pénzmosás alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg, csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető az általa vagy a más által elkövetett bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetét leplezi. Következésképpen az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki halmazat nem jöhet létre, azaz egy cselekmény egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki.
A terheltek által elkövetett jogtalan elsajátítás oly módon valósult meg, hogy az idegen dolog tévedésből került a birtokukba, azt a dolog felett rendelkezni jogosult sértett nem tudatosan, hanem tévesen juttatta oda. Tévedésből az elkövető birtokába került dolog tulajdonoshoz való visszajuttatása, visszaadása esetén a bűncselekmény nem valósul meg.
Az eltulajdonítás pedig akkor következik be, amikor a tulajdonos a dolog feletti rendelkezési jogát gyakorolni nem tudja, a visszaadás elmulasztásával a dolog feletti rendelkezéssel az elkövető a tulajdonos számára a dolgot véglegesen hozzáférhetetlenné teszi.
Ilyen rendelkezés volt az I. rendű terhelt érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok számlájára történő átutalás, a köztartozások kiegyenlítése érdekében az adóhatóság részére történő átutalás, a szolgáltató felé fennálló tartozás fedezetére történő felhasználás és ebbe a körbe tartozik a pénzösszeg egy részének magánbankszámlára történő átutalása is.
Jelen ügyben a terheltek a tévedésből birtokukba került pénzösszeget néhány órán belül egységes akarat-elhatározással végrehajtott átutalások révén tulajdonították el.
A terheltek ilyen módon szereztek rendelkezési jogot a pénz felett, melynek része volt az is, hogy az átutalásokhoz fiktív jogcímeket illesztettek. A tévedésből hozzájuk került pénzzel végzett egyszeri műveletek a vagyon elleni bűncselekmény természetes és mindennapos büntetlen utócselekményei.
Mindezekből következően a terheltek által elkövetett jogtalan elsajátítás bűncselekményéhez nem kapcsolódott a pénzmosás. Nincs az irányadó tényállás szerint olyan, az egységes cselekménysort követő magatartás, mely alapján meg lehetne azt állapítani, hogy a terheltek a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében azt elhelyezték, bujtatták, rétegezték vagy integrálták volna, hiszen a pénzzel történő banki műveletek végzése, az átutalások sorozata volt maga a jogtalan elsajátítás.
Budapest, 2018. január 31.
A Kúria Sajtótitkársága