A Kúria versenyügyben hozott jelentős döntése szerint a tényleges versenyellenes hatás bizonyítatlanságát a vállalkozás javára kell értékelni, ez esetben nincs lehetőség a potenciális hatás vizsgálatára.
A II. rendű felperes és társai információcserére irányuló megállapodását versenyjogot sértő magatartásnak minősítette a versenyhatóság, és ezért szankciót szabott ki. II. rendű felperes érvelését elfogadva a Kúria megállapította, hogy a hatóság miután a Tpvt. 11.§-a alapján vizsgálta a – közös piac szerkezetére is hatással lévő - megállapodást, nem állapított meg "cél szerinti" jogsértést, és nem tudta bizonyítani a tényleges versenyellenes hatást sem, minden alap nélkül fogott hozzá a 7 éven keresztül folytatott, már befejezett magatartás lehetséges hatásainak vizsgálatához, és azt a rá háruló bizonyítási teher ellenére sem igazolta. A döntés során figyelemmel kellett lenni az összhangot mutató magyar és uniós jogra, továbbá a 30/2014.(IX.30.) AB határozatra. Ez alapján a hatóságnak nem volt lehetősége arra, hogy a rá háruló bizonyítási teher alól szabadulva, és a sikertelen bizonyítás vállalkozások javára történő értékelése nélkül a potenciális hatás vizsgálatát végezze el és állapítson meg jogsértést. A potenciális hatás vizsgálata esetén is konkrét elemzéssel kell valószínűsíteni a versenykorlátozásra való alkalmasságot.
Budapest, 2017. január 24.
A Kúria Sajtótitkársága