A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 53.§ (1) bekezdés d/dc) pontja értelmezésekor a Kúria a felperes keresete kapcsán vizsgálta, hogy a korábban kiszabott földvédelmi bírság miatti haszonbérleti szerződés-módosítás jóváhagyásának megtagadása visszaható hatályú jogalkalmazást jelent-e és emiatt indokolt-e a másodfokú bíróság által adott és Alaptörvény-konformnak minősített eltérő jogértelmezés. A Kúria a Kfv.II.37.800/2016/9. ítéletében megállapította, hogy az Fftv. a kihirdetése, illetve a hatályba lépése előtti időre nem állapított meg új kötelezettséget, nem tett terhesebbé kötelezettséget, nem nyilvánított valamely magatartást jogellenessé, nem vont el és nem korlátozott jogot, továbbá nem járt a korábbi jogviszonyok felülvizsgálatával sem. A szerzési korlát hatósági alkalmazása nem érintette sem a korábbi haszonbérletet, sem a korábban kiszabott földvédelmi bírságot, így fel sem merülhet a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás kérdése. A jogerősen kiszabott földvédelmi bírságra mint tényre figyelemmel a szerződés jóváhagyásának megtagadása nem a kiszabott földvédelmi bírság miatti újabb jogkövetkezmény, nem a bírsággal szankcionált jogsértésnek visszamenőleges hatályú jogalkalmazással történő újabb szankcionálása, hanem az új földjogi szabályozással bevezetett új földhasználati szabályok keretében a földhasználati jog megszerzésének egyik feltételeként előírt az a követelmény, hogy földhasználati jogot csak olyan személy szerezhet, akivel szemben korábban földvédelmi bírságot nem szabtak ki. A jogalkotó a földhasználati szabályok újraszabályozásával a megváltozott társadalmi körülményekre és a Jat. 2.§ (2) bekezdésének megfelelően alkotta meg a földhaszonbérlet szabályait, a haszonbérlővel szemben meghatározott feltételeket, követelményeket támasztott. A haszonbérleti szerződés közlését megelőző öt éven belül kiszabott földvédelmi bírság ténye a földhasználati jog jövőre nézve, átmeneti időre történő korlátozására okot adó körülményként került szabályozásra.
Figyelemmel arra, hogy adott ügyben nincs visszamenőleges hatályú jogalkalmazás, indokolatlan a normaszöveggel ellentétes jogértelmezés, amely egyúttal az alkotmányos követelmények szükségtelen kiterjesztését jelenti.
Budapest, 2017. szeptember 14.
A Kúria Sajtótitkársága