A légiforgalmi irányítók képzését Magyarországon kizárólag a felperes végzi. Az alperes 2009-ben légiforgalmi irányító képzésre jelentkezett a felperesnél, ahol egy hosszas kiválasztási folyamatot követően felvételt nyert. A felek három megállapodást kötöttek ezután egymással, így felnőttképzési szerződést, tanulmányi szerződést és lakhatási támogatás nyújtásáról szóló megállapodást. 2009. október 5-én felnőttképzési szerződés jött létre a felek között, amely szerint a képzés ideje 2 év, és ha az alperes a fenti rendeletben előírtakat sikeresen teljesíti, légiforgalmi irányítói szolgálati engedély megszerzésére válik jogosulttá. A szerződés rögzítette, hogy a képzés díjköteles, annak összege 18.864.705 forint, melyet az alperes egyenlő részletekben, havonta, előre köteles megfizetni. A felek 2009. október 5-én tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta, hogy a felnőttképzési szerződés alapján 2009. október 5-étől 2011. október 5-éig részt vesz a munkáltató által szervezett két éves légiforgalmi irányítói képzésen, és legkésőbb 2011. november 5-éig megszerzi a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyt, továbbá a sikeres engedély megszerzést követően az alperessel a munkáltató munkaviszonyt létesít, és azt legalább öt éven át fenntartja. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalta, hogy az alperes számára a képzés költségének megfelelő támogatást nyújtja, amelynek összege 18.864.705 forint a hatósági vizsgák díjával, továbbá az alperes részére havi bruttó 120.000 forint ösztöndíjat is fizet, a szakszolgálati engedély megszerzését követően pedig az alperest legalább öt évig légiforgalmi irányító munkakörben foglalkoztatja. Az alperesnek a jogszabályban előírt minimálisan kötelező 300 órás gyakorlati képzése 2011 szeptemberében véget ért, de az abban résztvevő oktatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem fejlődik az elvártaknak megfelelően, a vele kapcsolatban feltárt problémák nem csökkennek, ezért a további oktatásának nincs értelme. „A forgalmi terhelés növekedésével az egyébként pihenőidejében nyugodt és kiegyensúlyozottnak tűnő gyakornok láthatóan feszültté válik, és idegességében sokszor logikátlan megoldásokat választ a forgalmi helyzetek megoldására. Emiatt az elméletben tanultakat nem képes szinkronba hozni a gyakorlattal, ami több másodpercig is eltartó, külső szemlélő számára is észrevehető zavart okoz a munkájában.” Ezért az alperes nem volt vizsgára bocsátható. Megállapodás született arról, hogy az alperes visszafizeti a képzései díjnak azt a részét, amelyet tanulmányi ösztöndíj és lakhatási támogatás formájában fizettek részére, ennek összegét 2.298.755 forintban határozták meg. Az alperes az elkészített megállapodást azonban nem írta alá, 2011. november 15-én a munkáltatónál úgy nyilatkozott, hogy az ügyvédje tanácsára az abban foglaltakat nem fogadja el. A felek között az ügy rendezése érdekében a továbbiakban érdemi kapcsolatfelvétel nem történt, ezért a munkáltató 2012. január 24-én a tanulmányi szerződést felmondta és fizetési felszólítást bocsátott ki, amelyben 18.284.155 forint megfizetésére szólította fel az alperest. Az eljárás perré alakult. A felperes a kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 18.284.155 forint és ennek kamata megfizetésére tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás megtérítése címén. Az alperes viszontkereseti kérelmet is előterjesztett arra hivatkozva, hogy a felperes követett el lényeges szerződésszegést azáltal, hogy az alperesnek nem biztosított az alkalmassági szint eléréséhez neki szükséges munkahelyi gyakorlatot, kártérítés címén 15.683 forint és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg tanulmányi szerződésből eredően 18.284.155 forintot és ennek kamatát. Az alperes viszontkereseti kérelmét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A Pp. 275. § (2) bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt [Pp. 270. § (1) bekezdés, BH1995.163.] A bíróságok a bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapították meg, hogy a munkáltató részéről nem volt olyan magatartás, amely a szerződésszegés tényét alátámasztotta volna [Mt.113. § (1) bekezdés]. A rendeltetésellenes joggyakorlás körében az alperes az általa állítottakat bizonyítani nem tudta [Mt. 4. § (1) - (3) bekezdés], és nem volt alapos a diszkrimináció körében kifejtett érvelése sem. A bíróságok döntése e körben helytálló volt. Az, hogy az alperest személyiségjegyei alkalmassá tették a munkakör betöltésére, nem jelenti azt, hogy az oktatók által a gyakorlatban tapasztalt hiányosságok mellett szükségképpen folytatni kellett volna a képzését további gyakorlati órák biztosításával, és ezáltal a munkáltatónak további költségeket okozva. Az alperes 60 napon túl [Pp. 272. § (1) bekezdés], a semmisségre vonatkozó megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül, kérelmének indokát mellőzve előterjesztett „bejelentése” jelen eljárásban nem volt vizsgálható. A 2/2010. (VI.28.) PK. vélemény 4/a. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie, nincs módja a semmisség megállapíthatósága érdekében hivatalbóli bizonyítást lefolytatni.
A felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozott jogerős ítélet vizsgálatára van mód (Pp. 275. § (1) bekezdés). Mivel az alperes az első- és másodfokú bíróság előtt semmisségre nem hivatkozott, így nem ezen, rendkívüli jogorvoslati eljárásban van lehetősége érvelését előterjeszteni, ezért azzal a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. július 12.
A Kúria Sajtótitkársága