A hivatali visszaélés akkor állapítható meg, ha a terhelt cselekménye közvetlen hatással van a hivatalos személy közfeladatot ellátó tevékenységére, és ezen keresztül sérti vagy veszélyezteti az állami szerv működésének rendjét és a törvényességbe vetett közbizalmat.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az I., II. és III. rendű terhelteket az ellenük hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
Az ügyészi fellebbezés alapján másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és mindhárom terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a) pont] és ezért az I. rendű terhelttel szemben pénzbüntetést szabott ki, míg a II. és III. rendű terheltet 2-2 évre próbára bocsátotta.
Az ítélet ellen az ügyész a terheltek terhére a joghátrány súlyosításáért, míg a terheltek és védők felmentésért jelentettek be fellebbezést.
A harmadfokon eljáró Kúria a megállapított tényállást irányadónak tekintette.
Ítéletében kifejtette, hogy nem valósult meg a hivatali visszaélés bűntette azáltal, hogy a kisebbségi önkormányzat tagjai a jogerősen elítélt és ezért hivatala betöltésére méltatlanná vált elnököt ezen pozíciójában jogszabály ellenére megerősítették.
A Kúria utalt rá, hogy a hivatali kötelességszegés akkor valósul meg, ha a hivatalos személy törvények, más jogszabályok, illetve alacsonyabb rendű szabályok (mint pl. szervezet és működési szabályzat, ügyrendi, ügyviteli szabályzat stb.) által előírt kötelességeit szegi meg.
A bűncselekmény megállapítására azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha kötelességszegés vagy a hivatalos személy hatáskörébe utalt jogosultság önkényes gyakorlása, a visszaélés a hivatali helyzettel közvetlen hatással van a hivatalos személy közfeladatot ellátó tevékenységére. Ennek hiányában bűncselekményéről nem, legfeljebb fegyelmi vétségről lehet szó.
Nem valósul meg ezért a hivatali visszaélés bűncselekménye, ha kötelességszegő magatartás nem a hivatali működés – közhatalmat gyakorló tevékenység – kapcsán, hanem kizárólag a közszolgálati jogviszonyból származó kötelességet sértve valósul meg.
Amennyiben tehát az elkövető cselekménye nem a hivatali jogosítványainak a rendeltetésellenes gyakorlását jelenti, a cselekménnyel összefüggésben közhatalmi feladatot nem lát el, a bűncselekmény megállapítása nem kerülhet szóba.
Az I. rendű terheltet a kisebbségi önkormányzat elnöki pozíciójában történő megerősítése nem vitásan jogtalan előnyt biztosított, azonban ez a kisebbségi önkormányzat közfeladatainak ellátásával nem állt közvetlen kapcsolatba.
A Kúria ezért a másodfokú ítéletet megváltoztatta, és mindhárom terheltet – bűncselekmény hiányában – felmentette a társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének vádja alól.
Budapest, 2017. július 10.
A Kúria Sajtótitkársága