A járásbíróság a 2016. július 7-én kelt ítéletével, illetve a törvényszék a 2016. november 16-án jogerős végzésével a terheltet a Btk. 227.§ (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő 2 rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, egyben a garázdaság szabálysértése miatt indított büntető eljárást megszüntette.
Az ítélet ellen a megyei főügyészség a Be. 416.§ (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt azzal, hogy a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ezért indítványozta a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt már a Be. 416.§ (1) bekezdés c) pontjára is kiterjesztve tartotta fenn arra hivatkozással, hogy az alapügyben eljárt bíróság a Be. 373.§ (1) bekezdés II/d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el, mert a vádlott távollétében, védő nélkül fejezte be az ügyet és hozott határozatot, ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A Kúria határozatában kifejtette, hogy helyes indokok alapján, törvényesen járt el az elsőfokú bíróság amikor a rendőri elővezetéssel idézett vádlott távollétében az eljárást folytatta, és az elfogató parancs kibocsátására vonatkozó ügyészi indítványt elutasította.
A Be. 281.§ (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a szabályszerűen idézett vádlott távollétében is megtartható legyen a tárgyalás. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni.
A bizonyítási eljárásnak a vádlott távollétében lefolytatása feltételezi azonban, hogy a tanács elnökének (egyesbírónak) nem volt lehetősége a vádlott azonnali elővezetésének elrendelésére, avagy elrendelte ugyan, de az intézkedés nem járt eredménnyel.
Ilyenkor a bíróság a bizonyítási eljárást megkezdheti, illetve a már korábban megkezdett bizonyítást folytathatja; ezt azonban a bekezdés második fordulata akként korlátozza, hogy a vádlott nélküli eljárás a bizonyítási eljárás teljesítésére szorítkozhat annak befejezése nélkül. Tehát a megidézett tanúk, szakértő kihallgathatók, az okiratok ismertethetők, a tárgyi bizonyítási eszköz felmutatható stb. Nincs helye azonban a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánításának, és nem kerülhet sor a perbeszédek megtartására.
Ez alól a törvény a (9) bekezdésében kivételt állapít meg: amennyiben a bizonyítási eljárás befejezésének szükségszerű következménye a vádlott felmentése, vagy vele szemben a büntetőeljárás megszüntetése.
A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor nem tért át a Be. XXV. Fejezet szerinti eljárásra, és hozott a vádlott távollétében felmentő ítéletet, következésképpen a megtámadott határozatok ez okból történő hatályon kívül helyezésére sem kerülhetett sor.
Budapest, 2017. július 10.
A Kúria Sajtótitkársága