Megvalósítja a közveszéllyel fenyegetés bűntettét aki az USA Nagykövetségén arra hivatkozik, hogy bomba van a cipőjében.
Fenyegetésnek minősül minden olyan látszat keltése amely nem kifejezett tényközléssel utal azokra a valótlan és váratlan eseményekre, körülményekre, amelyek alkalmasak arra, hogy a közlés címzettjében a valóságnak meg nem felelő képzet keletkezzék.
A kerületi bíróság a 2016. március 4. napján kelt ítéletével, illetve a törvényszék a 2016. szeptember 26. napján jogerős végzésével a terheltet a Btk. 338. § (1) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt 200 napi tétel – egy napi tétel összege 1000 forint, összesen 200.000 forint – pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416.§ (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozással, hogy a terhelt tény állítása objektíve nem volt alkalmas a köznyugalom megzavarására, ugyanis a komolytalan kijelentés nem okozhatott a biztonsági szolgálat tagjaiban fenyegetettség érzetét. Ennek megfelelően a jogerős határozatok megváltoztatását, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát és a terhelt felmentését indítványozta.
A Kúria határozatában rögzítette, hogy kétségtelen, hogy a nyilvánvaló, a komolytalan, viccelődő közveszély bekövetkezését „jósoló” valótlan tényállítások bűncselekményt nem valósíthatnak meg, azonban ezt nem a fenyegető szubjektuma alapján – hogy mennyiben szánta viccesnek, vagy komolytalannak a kijelentését –, hanem az ezt észlelő személy szempontjából kell vizsgálni.
A terhelt kijelentése, miszerint bomba van a cipőjében egyáltalán nem volt olyan abszurd, hogy annak komolytalanságát a másik félnek nyomban fel kellett volna ismernie, sőt a terhelt többszöri rákérdezésre ezt meg is erősítette és csak ezt követően került sor a rendőrség kihívására és intézkedésére, következésképpen önmagában ez a körülmény egyértelművé teszi, hogy a terhelt cselekménye, kijelentése mennyire alkalmas volt a köznyugalom megzavarására.
A fenyegetéssel kapcsolatosan kifejtette a Kúria, hogy fenyegetésnek minősül minden olyan látszat keltése amely nem kifejezett tényközléssel utal azokra a valótlan és váratlan eseményekre, körülményekre, amelyek alkalmasak arra, hogy a közlés címzettjében az a valóságnak meg nem felelő képzet keletkezzék, hanem a tényből, a bomba jelenlétéből számolni kell a közveszéllyel járó esemény, esetleges robbanás akár azonnali bekövetkezésével.
Ennek megfelelően az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok sérelme nélkül, az irányadó tényállás alapján törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét és szabtak ki vele szemben büntetést, ezért a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. július 10.
A Kúria Sajtótitkársága