Az egy rendbeli bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló polgári jogi igény részigényei összeszámítva képezik az illetékalapot, s az illeték nem haladhatja meg a törvényi maximumot.
I. Jogerős ítéletében a bíróság a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki (1 rendbeli) folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pont, (6) bekezdés b) pont], s ezért vele szemben büntetést szabott ki.
II. Az ítélet ellen a II. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben több felülvizsgálati okra is hivatkozott. Sérelmezte – egyebek mellett -, hogy a sértett lízingcég javára több külön rendelkezéssel megítélt polgári jogi igény után külön-külön kötelezték a II. rendű terheltet eljárási illeték megfizetésére, így azok összeadódva meghaladták az illetékfizetési maximumot.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány a polgári jogi igény megítéléséhez kapcsolódó illeték összegét kifogásoló részében alapos.
A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének [Be. 416. § (5) bekezdés 1. fordulat].
A jelen ügyben a II. rendű terhelt védője nem csak a polgári jogi igényhez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget sérelmezte a felülvizsgálati indítványában. Az egyidejűleg több felülvizsgálati okra hivatkozó felülvizsgálati indítvány egyes elemeit – konkrét kifogásait – a Kúria érdemben megvizsgálta. Az egyéb kifogások tekintetében a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Az érdemi felülvizsgálat szükségességére tekintettel nem volt akadálya annak, hogy a Kúria a polgári jogi igény elbírálása kapcsán előterjesztett részében is érdemben vizsgálja meg a védő felülvizsgálati indítványát.
Az alapítélet az alábbiak szerint kötelezte a II. rendű terheltet a terhelt-társaival egyetemlegesen a lízingcég magánfél részére kártérítésre, valamint az állam részére (eljárási) illeték megfizetésére:
I. rendű, II. rendű, V. rendű, XXIII. rendű és XVII. rendű terhelteket 22.679.457 forint kártérítésre, és 1.360.767 forint illetékre;
II. rendű és VII. rendű terhelteket 13.405.769 forint kártérítésre, és 804.346 forint illetékre;
I. rendű, III. rendű, VIII. rendű és X. rendű terhelteket 36.213.385 forint kártérítésre, és 1.500.000 forint illetékre;
II. rendű, III. rendű, X. rendű és XI. rendű terhelteket 22.893.125 forint kártérítésre, és 1.373.587 forint illetékre;
I. rendű, II. rendű, III. rendű és XVI. rendű terhelteket 19.785.803 forint kártérítésre, és 1.187.148 forint illetékre;
I. rendű, II. rendű, IV. rendű, IX. rendű és XVIII. rendű terhelteket 24.689.490 forint kártérítésre, és 1.481.370 forint illetékre;
II. rendű, IV. rendű, XIX. rendű és XXVIII. rendű terhelteket 47.515.739 forint kártérítésre, és 1.500.000 forint illetékre;
I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, XX. rendű és XXIX. rendű terhelteket 39.673.442 forint kártérítésre, és 1.500.000 forint illetékre;
I. rendű, II. rendű, III. rendű, XXI. rendű, XXII. rendű és XXIII. rendű terhelteket 14.986.609 forint kártérítésre, és 899.196 forint illetékre;
I. rendű, II. rendű, III. rendű, XXIV. rendű és XXV. rendű terhelteket 10.859.872 forint kártérítésre, és 651.592 forint illetékre.
A II. rendű terheltet tehát a terhelt-társaival egyetemlegesen összesen 252.702.691 forint kártérítésre, és összesen 12.258.006 forint illeték megfizetésére kötelezték.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 53. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az – Itv. 39. § (1) bekezdése szerinti – illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint.
A jelen ügy egyetlen sértettje a lízingcég. Sérelmére egyetlen bűncselekmény – folytatólagosan elkövetett csalás bűntette – került megállapításra. A sértett cég magánfélként egyazon büntetőeljárás keretében terjesztette elő a polgári jogi igényét. Ez a polgári jogi igény – az egy sértett, egy bűncselekmény, egyazon büntetőeljárás keretében előterjesztés viszonylatában – szükségképpen egyetlen polgári jogi igény, függetlenül attól, hogy az az irányadó tényállás szerkezetéhez igazodóan külön-külön részcselekményenként került előterjesztésre és elbírálásra. Következésképpen az egyetlen bűncselekménnyel, egyetlen sértett sérelmére okozott kár megtérítésére irányuló, egyazon büntetőeljárás keretében előterjesztett polgári jogi igény részigényei összeszámítandóak, s ekként a bíróság által megítélt polgári jogi igény (összesen) 252.702.691 forint. Ez képezi az illetékalapot.
A 252.702.691 forint illetékalap után az alapítéletben meghatározott 12.258.006 forint illeték törvénysértő, mert túllépte az 1.500.000 forintban meghatározott illetékmaximumot.
A Kúria ezért a lízingcég magánfél részére külön-külön megítélt polgári jogi igény kapcsán fizetendő illeték összegét: 1.500.000 forintban határozta meg. Egyebekben a polgári jogi igénnyel kapcsolatos jogerős ítéleti rendelkezéseket nem érintette. E részében tehát alaposnak bizonyult a II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa.
A Kúria tanácsülésen eljárva a megtámadott ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében az illeték összegére vonatkozó részében megváltoztatta, míg egyebekben hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. július 10.
A Kúria Sajtótitkársága