A felperes docens munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. Munkaköri leírása alapján köteles volt az egyetemi szabályzatok munkakörére vonatkozó előírásait megismerni és betartani, munkakörének célja a tanszék oktató és kutató munkájában való részvétel volt.
Az alperesnél minőségbiztosítási rendszer működik, amelynek keretében az oktatók tevékenységét a Humánpolitikai Szabályzatban foglalt szempontok – oktatási, tudományos és marketing tevékenység – szerint évente értékelik, továbbá a hallgatók anonim módon, önkéntesen, előre meghatározott szempontok alapján szintén minősíthetik.
Az alperes az intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2015. augusztus 1-től számított 30 napos felmentési idővel szakmai alkalmatlanság miatt megszüntette. A felmentés indokolásában a 2012-2014. években folytatott teljesítményértékelési dokumentumokra hivatkozott, melyek szerint 2012-ben a felperes tudományos és marketing tevékenysége, 2014-ben a marketing tevékenysége minősült fejlesztendőnek az átlagos oktatói munkája mellett. A munkáltató szerint a felperes az egyetemi docenstől elvárható oktató munkát nem végzett. Az oktatástechnikai és módszertani felkészületlensége miatt a hallgatók e tevékenységét folyamatosan az intézeti átlag alattinak minősítették. Az órák színvonalára a hallgatók többször is panaszkodtak és ezt az értékelést az óralátogatások is alátámasztották. A felperes a munkáltató felhívása ellenére nem mutatta be az általa oktatott tárgyak részletes tematikáját, amelyre határidőt kapott és az utóbb elkészült anyagok elnagyolt, tartalomjegyzékszerű óravázlatok voltak, amelyek nem alkalmasak az adott tantárgy pontos tartalmi megítélésére.
A felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Álláspontja szerint a munkáltatónál nem volt olyan előírás, amely objektíve mérhetővé tette az alperesi elvárásokat, ezért a felmentése jogszabálysértő.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. § (2) bekezdése, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbikban: Nftv.) 11. § (1) bekezdés a) pontjának, 12. § (3) bekezdés fb) alpontjai rendelkezései egybevetésével megállapította, hogy az alperes a jogszabályi felhatalmazás alapján az oktatói munkakörök esetén Humánpolitikai Szabályzatban meghatározhatta a foglalkoztatási követelményrendszert, ennek keretében kidolgozta az oktatók hallgatói véleményezésének, az oktatói tevékenység minősítésének rendszerét is. A foglalkoztatási követelményrendszerben a vezető oktatókkal szemben az oktatói tevékenységen túl megfelelő számú publikációt is igénylő tudományos tevékenység, továbbá a marketing tevékenység is elvárásként fogalmazódott meg. Ebből következően a felperes hivatkozásával szemben értékelésénél a marketing munkáját is figyelembe kellett venni. Az elsőfokú bíróság a hallgatói minősítések körében a felperes kérésére meghallgatott tanítványok előadásával szemben az alperes által alkalmazott módszerrel és tartalommal beszerzett, a hallgatók szélesebb körének véleményét tükröző minősítést vette alapul.
Valamennyi értékelési szempont figyelembevételét követően a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes megalapozottan állapította meg a felperes docensi munkakörre való alkalmatlanságát, ezért az alperes intézkedése nem tekinthető jogellenesnek, az megfelelt a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontjának, valamint 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában a tényállás kiegészítését követően arra a következtetésre jutott, hogy a felmentési okirat megfelelő mértékben tartalmaz konkrétumokat, ezért megfelel a világos indokolás követelményének. Utalt arra is, hogy a felperes a 2015. június 15-ei minősítésével kapcsolatban – amely a felperes alkalmatlanságát állapította meg – annak kizárt vagy valótlan ténymegállapításaival szemben a Kjt. 40. § (11) bekezdésében meghatározott önálló jogorvoslati lehetőséggel 30 napon belül nem élt.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött.
A felsőoktatási intézmény törvényi felhatalmazás alapján jogosult szabályzatban foglalkoztatási követelményrendszert meghatározni, amelynek része a hallgatók oktatói véleményezésének, az oktatói tevékenység minősítésének rendszere, a megfelelő számú publikációt igénylő tudományos tevékenység értékelése. Ha az oktató a foglalkoztatási követelményrendszer teljesítésének értékelése alapján szakmai alkalmatlan minősítésben részesül, a közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel megszüntethető.
Budapest, 2017. július 5.
A Kúria Sajtótitkársága