A felperesek középfokú besorolású munkakörben álltak az alperes alkalmazásában, „alkalmas”, illetve „kiválóan alkalmas” minősítéssel rendelkeztek. A munkáltató 2013., illetve 2014. évben garantált illetményüket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletekben meghatározott mérték alatt állapította meg. 2015. évben azonban annak mértéke elérte a kormányrendeletben meghatározott 122.000 forintot.
A felperesek keresetükben 2013 augusztusától 2015. december 31-éig terjedő időtartamra illetmény-különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy 2013. augusztus 1-jétől a munkáltató nem tett eleget a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. § (9) bekezdésében előírt kötelezettségének és garantált illetményük mértéke nem érte el a garantált bérminimumot, 2015. évben pedig a munkáltató jogellenesen a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentve tett eleget garantált illetményük jogszabályban rögzített mértékben történő megállapítási kötelezettségének.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperesek teljes illetménye elérte a jogszabályban rögzített mértéket.
Az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyt adott a felperesek keresetének, a másodfokú bíróság azonban azt elutasította.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben 2013. és 2014. év tekintetében azt sérelmezték, hogy a garantált illetményük nem érte el a garantált bérminimumot, 2015. év tekintetében pedig azt, hogy a munkáltató csökkentette a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészüket. Érvelésük szerint a Legfelsőbb Bíróság EBH.2006.1544. számú határozata eltérő jogszabályi környezetben született, ezért 2015. évre nem lehet irányadó.
A Kúria a felperesek 2013. augusztus 1-jétől 2014. december 31-éig terjedő igénye vonatkozásában a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, míg a 2015. évre igényelt illetmény-különbözet vonatkozásában – a felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel – a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy 2013. augusztus 1-jétől a felperesek garantált illetményének el kellett érnie a garantált bérminimumnak megfelelő összeget, a Kjt. 66. § (9) bekezdése b) pontja szerint az alperes azonban e kötelezettségének 2014. december 31-éig nem tett eleget. A felperesek 2015. évre előterjesztett igényük vonatkozásában az nem volt vitatott, hogy a felperesek garantált illetménye 2015. január 1-jétől a garantált bérminimum összegének (122.000 forint) figyelembevételével került kiegészítésre, melyre az alperes 2015. január 1-jétől hatályos intézkedésében a munkáltatói döntésen alapuló összegből csoportosított át összeget.
A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) korábbi elvi döntésében (EBH.2006.1544.) már kifejtette, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész – a garanciális feltételek mellett – „csökkenthető” vagy „átcsoportosítható”, azaz a munkáltató dönthet úgy is, hogy a garantált illetmény kötelező növelése mellett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt változatlan összegben biztosítja, de dönthet úgy is, hogy ebből biztosítja a garantált illetmény növelését, azaz csökkenti a munkáltatói többletrészt. Az előbbi esetben értelemszerűen növelni kell az összilletményt (közös megegyezéssel), az utóbbi esetben az összilletmény nem változik.
Kellő alap nélkül hivatkoztak a felperesek felülvizsgálati kérelmükben arra, hogy az idézett elvi döntés ellentétben áll a hatályos Kjt. rendelkezéseivel, és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltató csupán „alkalmatlan” vagy „kevéssé alkalmas” minősítés esetén csökkentheti. Ilyen rendelkezést a Kjt. 66. § (8) bekezdése nem tartalmaz, csupán arra kötelezi a munkáltatót, hogy amennyiben a közalkalmazott minősítése során nem minősül legalább alkalmasnak, ebben az esetben a munkáltató a továbbiakban nem biztosíthatja számára a garantált illetményen felüli illetményrészt. A jogszabály rendelkezése nem korlátozza a munkáltatót azon mérlegelési jogkörébe tartozó döntés vonatkozásában, hogy a közalkalmazott illetményén belül a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt megváltoztassa, erről azonban megfelelő formában (írásban) kell intézkednie és közölnie kell a közalkalmazottal.
Budapest, 2017. július 4.
A Kúria Sajtótitkársága