Az I. rendű alperesi beavatkozó mint ajánlatkérő 2015. elején nyílt közbeszerzési eljárást indított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére, és építési munkák elvégzésére. A módosított ajánlattételi határidőre három másik cégen kívül a felperes egy másik céggel közösen nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő 2015. június 5-én tájékoztatta a felperest kizárásáról, és ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Az érvénytelenség indokait 5 pontban foglalta össze, hamis adatszolgáltatásra és nyilatkozattételre is hivatkozott, amivel szerinte a verseny tisztaságát veszélyeztette.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, elsődlegesen annak megváltoztatását, és a közbeszerzési eljárásból való kizárására vonatkozó döntés megsemmisítését, és a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye alól történő mentesítését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát részben megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes második kérelmi elemének felülvizsgált része alapos, megsemmisítette ezért az alperesi beavatkozó hamis adatközlésre vonatkozó megállapítást, a kizárásra vonatkozó és az érvénytelenségre utaló megállapítást.
A másodfokú bíróság a fellebbezések elbírálása során azokat alaptalannak értékelte, és jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes és az I. rendű alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához.
A Kúria döntése értelmében a felülvizsgálati kérelmek nem alaposak, álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták és kimerítő részletességgel rögzítették ítéleteik indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból a jogerős ítélet minden tekintetben helytálló jogkövetkeztetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
A Kúria ítéletében hangsúlyozza, hogy a Kbt. 3. §-ából következően a kizárás szankciót és annak következményei viselését jelentő hamis adatszolgáltatás, illetve hamis nyilatkozattétel megállapítása kizárólag a Kbt. 4. § 10. és 11. pontjában, és a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint meghatározott feltételek együttes vizsgálata alapján történhet. A hamis adatszolgáltatás, illetve hamis nyilatkozattétel abban az esetben eredményezi az eljárásból való kizárást, ha az egyben a verseny tisztaságát is veszélyezteti, vagyis a Kbt. egyik alapelve sérül. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásból kizáró és az ajánlat érvénytelenségét megállapító döntésének jogszerűségét alátámasztandó azt kell bizonyítania, hogy az ajánlattevő a valóságnak megfelelő adatot ismerte, de azt attól eltérően közölte.
Budapest, 2017. május 2.
A Kúria Sajtótitkársága