A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 3/2017. számú határozatában (NVB határozat) azt állapította meg, hogy a Fővárosi Választási Bizottság által hitelesített „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 139.196, amely eléri a népszavazás elrendeléséhez szükséges számot.
A kérelmező az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria az érvényes aláírások számát legalább 151.239-ben állapítsa meg. A Kúria az NVB felülvizsgálati kérelemben vitatott döntését – részben eltérő indokolással – hagyta helyben.
A Kúria döntésében hangsúlyozta, hogy a népszavazáshoz való jog a népszavazás kezdeményezését, támogatását és az ebben való részvételt is tartalmazza, és ez a jog az Alaptörvénybe, illetve törvényekbe foglalt rendelkezéseken túl nem korlátozható. A választójog tartalmi és eljárási egyenlőségének mindig érvényesülnie kell, és a joggyakorlat csak megfelelő alkotmányos indok esetén tehet különbséget a választópolgárok egyes csoportjai között.
A kérelmező és az NVB között nem volt vita a tekintetben, hogy a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári szám meghatározására irányadó 10%-os mérték számításának alapja nem térhet el a népszavazási kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok számától. Nincs azonban olyan jelen ügyre irányadó hatályos tételes törvényi rendelkezés, amely szabályozná, hogy helyi népszavazás esetén mikor, kinek, hogyan, mi alapján kell megállapítania azt a számot, ami az aláírásgyűjtéshez és az érvényes szavazatok számának meghatározásához szükséges. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jogorvoslati kérelmet elbíráló a rendelkezésére álló adatok alapján csak helybenhagyó vagy megváltoztató döntést hozhat. Új eljárást nem rendelhet el, és nincs lehetősége arra sem, hogy ha pl. mulasztásban vagy egyéb módon megvalósulni látszó Alaptörvénybe ütközést észlel, az Alkotmánybírósághoz forduljon.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a fővárosi szintű helyi választójog gyakorlására jogosult személyek számát 2017. január 10-i dátumot megjelölve úgy számszerűsítette, hogy az időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultakat vette figyelembe. A választási jog gyakorlására jogosultak a média révén kizárólag arról értesülhettek, hogy az NVI közlése értelmében a helyi népszavazás elrendeléséhez 139.196 érvényes aláírás szükséges. Ezért és az előzőekben részletezettek miatt, hangsúlyozva a népszavazáshoz való jog egységét is, az NVB döntését az érvényes aláírások tekintetében kizárólag a határozatába foglalt adatok egybevetése alapján hozhatta meg, mert azonos alapokra kellett helyeznie az aláírásra jogosultak körét és a sikeres kezdeményezéshez szükséges aláírások számát. Nem hozható ugyanis jogszerű döntés akkor, ha a helyi népszavazási kérdés elrendeléséhez szükséges szám és az ennek 10%-át megállapító döntés más-más csoport adatokon, jellemzőkön, illetve számításon alapul. Tekintettel arra is, hogy az aláírások közül 172.672 került ellenőrzésre, az NVB megalapozottan rögzítette, hogy az érvényes aláírások száma legalább 139.196, ami eléri a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges számot, ezért helytállóan mellőzte a további aláírások érvényességének vizsgálatát.
Az NVB ugyanakkor határozatában tévesen rögzítette általános érvénnyel, hogy helyi népszavazási ügyben csak azok vehetők figyelembe, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni, és ebből következően azt is, hogy a választójog gyakorlása szempontjából kizárólag az fogadható el, ha a közvetett és a közvetlen demokrácia alanyainak köre megegyezik. Az Alaptörvény ugyanis a választójog gyakorlásának kereteiről és magáról a választási rendszerről nem tartalmaz részletesebb rendelkezéseket, a törvényhozásra bízza a választási rendszerre vonatkozó szabályok megalkotását, így a garanciarendszer megalkotását is, amely nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói feladat.
Budapest, 2017. április 19.
A Kúria Sajtótitkársága