Az alperes a 2014. május 21-én kelt határozatával elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának 2014. június 1-től december 31-ig történő szüneteltetését. A másodfokú szerv a határozatot helybenhagyta, mert a felperes 2014. január 1-április 30-ig szerzett járulékalapot képező jövedelme meghaladta a 2014. január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének a tizennyolcszorosát, ami – a Tny.-nek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 11. §-a alapján alkalmazandó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. § (1) bekezdése szerint – az ellátás folyósításának az elsőfokú határozatban megjelölt időszakban történő szüneteltetését vonja maga után. A felperes a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatát az ügyében alkalmazott jogszabályok alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközésük miatt kérte és indítványozta, hogy a munkaügyi bíróság a per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezze az Alkotmánybíróság előtt e jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, sérelmezve, hogy a bíróság – mellőzve a Pp. 155/B. §-a szerinti indítványát – nem észlelte az alkalmazandó jogszabályok alaptörvény-ellenességét, ezért döntése tartalmilag alaptörvény-ellenes. A felperes a Kúriától is kérte az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria – a BH 2014.317. számon közzétett eseti döntés alapján – rámutatott arra, hogy az utólagos normakontrollra irányuló bírói kezdeményezés a bírói függetlenség eleme, a bíró utólagos normakontroll iránti indítvány előterjesztésére jogorvoslati úton éppúgy nem kötelezhető, mint ahogyan arra sem, hogy a kezdeményezést, amennyiben annak feltételei fennállnak (vagyis a bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben olyan normát kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli) mellőzze. A Kúria az Alkotmánybíróság eljárását nem kezdeményezte. Megállapította, hogy a felperes által az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, és XIII. cikke sérelmével kapcsolatban felvetett kérdéseket az Alkotmánybíróság a Kúria kezdeményezése alapján a 3061/2015. (IV.10.) AB határozatban és a felperes korábbi alkotmányjogi panasza alapján hozott 3112/2016. (VI.3.) AB határozatban már vizsgálta, az indítványokat elutasította. A Kúria a már elbírált, az Alkotmánybíróság eljárásában ítélt dolognak minősülő, valamint azon kérdésekben, amelyek – az Alkotmánybíróság fenti határozatai szerint – nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, mellőzte a bírói kezdeményezését. Rámutatott arra is, hogy bírói kezdeményezés tárgyát csak a folyamatban lévő perben alkalmazandó jogszabály képezheti. A Kúria a 871/B/2000. AB határozatban foglaltak alapján, amely szerint az eltérő életkor a nyugdíjjogosultság szempontjából diszkriminációs tényezőnek nem tekinthető, nem osztotta a felperes azon érvelését, hogy a Knymt. 11. § (1) bekezdése és a Tny. 84/B. § (1)-(2) bekezdése alkotmányosan tiltott megkülönböztetést valósít meg. A Kúria megállapította továbbá, hogy a felperes által hivatkozott Fábián kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) más típusú ellátás (öregségi nyugdíj) eltérő okból (közszférában való munkavállalás) történő szüneteltetése miatt állapított meg egyezménysértést, a EJEB határozatával a felperes ügyében alkalmazott jogszabályok nemzetközi szerződésbe (az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény) ütközése nem támasztható alá. A Kúria a kedvezményes nyugdíjból szociális ellátássá alakított járandóság időleges, azon időszakra való elvonását, amely alatt az érintettek megélhetése kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés révén biztosított – az EJEB előtt a korhatár előtti ellátások átalakítása tárgyában folyamatban volt Markovics és Társai kontra Magyarország ügyben hozott határozat indokait is figyelembe véve – nem ítélte az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközőnek; mindezek miatt a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására irányuló bírói kezdeményezés előterjesztését is mellőzte.
Budapest, 2017. február 21.
A Kúria Sajtótitkársága