A kamarai tagsága megszűnését követően az ügyvéd védőként büntetőügyben nem járhat el, az ilyen ügyvéd közreműködésével lefolytatott eljárás alapján hozott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.
A büntetés-végrehajtási őrmester terheltet a törvényszék katonai tanácsa bíróság elé állításos tárgyaláson meghozott ítéletében bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében [1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdés] és magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. törvény 276. §), ezért őt halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélte.
A bíróság jogerős határozata ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, azt a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjára és 373. § (1) bekezdés II/d. pontjára alapozva.
Indítványában arra hivatkozott, hogy a bíróság elé állításos eljárásban – amelyben védő részvétele a Be. 522. § (1) bekezdése alapján kötelező – a 2013. április 5. napján tartott tárgyaláson védőként olyan személy járt el, akinek kamarai tagságát a megyei ügyvédi kamara 2011. április 27-én jogerős határozatával törölte, így ténylegesen védő nélkül tartott a bíróság tárgyalást.
Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az eljárt katonai tanácsot utasítsa új eljárásra.
A felülvizsgálati indítvány részben – az alábbiak szerint – alapos.
A terhelttel szemben a nyomozás lefolytatását követően a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya bíróság elé állításos eljárás lefolytatását indítványozta, és mivel ebben az eljárásban védő részvétele kötelező, a Be. 518. § (2) bekezdése alapján védőként dr. K. Z. ügyvédet rendelte ki, a 2013. április 5. napján tartott bírósági tárgyaláson – a jegyzőkönyv szerint – védőként e személy járt el.
Dr. K. Z. kamarai tagságát azonban a megyei ügyvédi kamara a 2011. május 23. napján – 2011. április 27-i hatállyal – az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. § (2) bekezdés d) pontja alapján törölte, így ezt követően ügyvédként már nem járhatott volna el.
Erre figyelemmel a törvényszék katonai tanácsa a tárgyalást úgy tartotta meg, hogy azon védői jogosultsággal rendelkező ügyvéd nem vett részt. A Be. 373. § (1) bekezdésének II. d) pontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezésének és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasításának van helye, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. Így a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány megalapozott.
Elkerülte azonban az indítványt előterjesztő ügyészség figyelmét, hogy a terhelttel szemben emelt vád tárgyát képező bűncselekmények – az 1978. évi IV. törvény 276. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás vétsége és 348. § (1) bekezdése szerinti szolgálatban kötelességszegés vétsége – büntetési tételének felső határa egy évi szabadságvesztés, és a törvény 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerint e bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje három év.
Figyelemmel arra, hogy a bíróság határozata 2013. április 5. napján jogerőre emelkedett, az elévülés ekkor elkezdődött; mivel ezen időpont óta az elévülést félbeszakító eljárási cselekményre nem került sor, a két bűncselekmény büntethetősége 2016. április 5. napján elévült.
Emellett a felülvizsgálati eljárásban derült ki az is – az iratoknak a terhelt elöljárója útján történő kézbesítése során –, hogy a terhelt szolgálati viszonya 2015. február 28-án megszűnt. Ezért a katonai vétség büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 124. §-a szerint is megszűnt 2016. február 28. napján.
Ezért a Kúria a Be. 6. § (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárást mindkét vád tárgyává tett bűncselekmény kapcsán megszüntette, és rendelkezett a pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén befizetett, és a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt növelt összegének a terheltnek való visszatérítéséről.
Budapest, 2017. január 24.
A Kúria Sajtótitkársága