A vesztegetés elkövetése esetén vezető beosztású hivatalos személy, aki közhatalmi államigazgatási feladatok irányításában vesz részt.
A törvényszék a 2015. március 2. napján kihirdetett ítéletével dr. E. Gy. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) és (2) bekezdés]; ezért két év – végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható, emellett 14.414.405 forint vagyoni előnyre vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.
A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2015. december 9. napján kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen dr. E. Gy. I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, azt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapítva.
Álláspontja szerint védence sem az 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés j) pontja, sem a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. k) pontja alapján nem tekinthető az ítéleti tényállás időszakában hivatalos személynek; a főfelügyelőségnél 2006 szeptemberétől megbízással mint elemző, javaslat-készítő tevékenykedett, 2006 novemberétől ugyancsak megbízás alapján tanácsadóként, 2007. szeptember 7. napjától mint külső jogi igazgatási tanácsadó, 2007. december 18-tól köztisztviselőként elnöki tanácsadó, 2009. január 15. napjától mint projektmenedzser, előadó, 2009. május 6. napjától stratégiai és módszertani főigazgató volt, és mivel a Hatóságnál nem látott el a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági feladatot, nem volt sem államigazgatási szervnél, sem központi hivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő olyan személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott; ezért bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor.
Fentieken túlmenően a bírói gyakorlat szerint a hivatalos személyi minőség megállapítása szempontjából az államigazgatási szervnél, önkormányzati, igazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személynek minden olyan tevékenysége a szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozik, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály jogosítja fel vagy kötelezi (EBH 2003.838.).
Emellett ugyancsak a bírói gyakorlat szerint azt, hogy az elkövetőt vezető beosztásúnak kell-e tekinteni, alapvetően munkaköri leírása, illetve az általa ténylegesen végzett munka körülményei alapján kell eldönteni. Ilyennek kell tekinteni általában azt a személyt, aki egységet, csoportot, osztályt vezet, azaz másokat irányít, függetlenül a munkaköre megnevezésétől. Mindebből következően a hivatalos személyi minőségnek nem feltétele az önálló kiadmányozási vagy az önálló intézkedési jog sem, elegendő, ha a közhatalmi feladathoz kapcsolódóan az illető a tényleges közhatalmi államigazgatási feladatok ellátásában részt vesz (BH 2016.56.).
Mindezekre figyelemmel – az irányadó tényállásban részletezett tevékenysége alapján – dr. E. Gy. I. rendű terhelt központi államigazgatási szervnek minősülő központi hivatalnál jogi személy jogait, jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásoló döntéseket hozott, illetve részt vett ilyen döntések előkészítésében; azaz mind az 1978. évi IV. törvény, mind a Btk. értelmező rendelkezésének megfelelően hivatalos személynek minősült és mindvégig vezető beosztásban fejtette ki a tényállásban írt magatartást.
Az irányadó tényállás szerint a két nagy értékű gépkocsit ingyenes használatra az E. Zrt.-től azért kapta, mert ő volt az Hatóság részéről a társaság által végzett informatikai fejlesztés szakmai felelőse és ő igazolta a Zrt. szerződésnek megfelelő teljesítését és a számlák kifizethetőségét, így vezető beosztású hivatalos személyként fogadott el jogtalan előnyt működésével kapcsolatban.
Miután a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott, és a Kúria olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat dr. E. Gy I. rendű terheltre vonatkozó részében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. február 14.
A Kúria Sajtótitkársága