A felperes által üzemeltetett b-i pirotechnikai termékeket tároló raktárban 2006. június 14-én öt személy leltározást végzett. Közülük négyen munkaviszonyban álltak a felperessel, míg egy személy vállalkozói jogviszony keretében látta el tevékenységét. A leltározás ideje alatt nagy erejű robbanás történt, amelynek következtében négy személy meghalt, és a raktárépület megsemmisült. Az elsőfokú hatóság 2007. május 25-én kelt határozatával az ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatót 10.000.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletét az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárást követően az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, amely döntést a Kúria végzésével hatályon kívül helyezett, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével a másodfokú hatóság határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott. A polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X.1.) Korm. rendelet hatálya annak 1. §-a szerint a polgári felhasználású pirotechnikai termékekre és azokkal kapcsolatos polgári célú pirotechnikai tevékenységre, valamint a hatósági felügyeletére terjed ki. A Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat kiadására az adott időben hatályos, a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI.30.) Mt. rendelet 2. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került sor. Ennek 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szabályzat hatálya alá tartozik a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó termék. Az RBSZ melléklete 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint robbanóanyagot tartalmazó terméknek tekintendő a robbanóképes, vagy a levegőtől elzártan is hevesen égő pirotechnikai termék (készítmény). Az RBSZ a robbanóanyag fogalma alatt a robbanóanyagot és a robbanóanyagot tartalmazó terméket együtt érti, és a hatály kérdését nem szűkíti le a gyártási tevékenységre. A Kúria korábbi hatályon kívül helyező végzésében kimondta, hogy a felperes tevékenységére mindkét jogszabály alkalmazandó, hiszen azok más-más védendő, szabályzandó kérdéskör tekintetében tartalmaznak előírásokat A jelen eljárásban az elsőfokú bíróság jogszabálysértően jutott arra a következtetésre, hogy a felperes tevékenységére nem az RBSZ, hanem kizárólag a 155/2003. (X.1.) Korm. rendelet volt az irányadó. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a két fent hivatkozott jogszabály alapján kell állást foglalnia arról, hogy a munkavédelmi bírság megalapozott volt-e. Kiemelendő, hogy az alperes a határozatával nem a baleset bekövetkezéséért állapította meg a felperes felelősségét, a határozatát kizárólag arra alapozta, hogy a felperes munkavédelmi szabályt sértett. Ezért a bíróságnak is az a feladata, hogy munkavédelmi szempontból vizsgálja a bekövetkezett balesetet. E körben kiemelt jelentősége van a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szabályainak, amelyekre egyébként az alperes a bírságot kiszabó határozatát is alapította. A megismételt eljárásban tehát az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a munkáltató az Mvt. 82. §-ában foglaltakat megsértette-e, vagyis értékelni kell, hogy az alperes valamennyi rá vonatkozó munkavédelmi előírást betartott-e. Ennek elmulasztása alapozhatja meg a bírság kiszabását. Ezen jogszabályhely alkalmazásával kell vizsgálni, hogy az alperes megfelelően értékelte-e a súlyosító és enyhítő körülményeket.
Budapest, 2017. február 10.
A Kúria Sajtótitkársága