[1] Az adóhatóság ellenőrei egy, a felperes tulajdonában álló Eszközön próbajátékot folytattak. Az alperes a 2014. július 29-én kelt határozatával (a továbbiakban: Alap határozat) szerencsejáték engedély nélküli szervezése miatt bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
[2] A peres eljárás tartama alatt az alperes a 2015. június 19-én kelt határozatával (a továbbiakban: Módosító határozat) az az Alaphatározat indokolása egyes oldalainak egyes bekezdései helyébe új rendelkezéseket léptetett, illetve kiegészítette a korábbi indokolást. Az új indokolás a felperes jelen- és más ügyekben tett előadásainak, bizonyítási indítványainak kapcsán rendelkezésre álló bizonyítási eszközöknek a részletese elemzését, értékelését tartalmazza.
[3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) által meghatározott keretek között saját hatáskörben módosíthatta, illetve visszavonhatta határozatát, amellyel eleget tett a Kúria más, hasonló ügyekben előírt indokolási kötelezettségének.
[4] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Módosító határozat tekintetében irányadónak tekintette az Szjtv. 7/A.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Ket. 114.§ (1) bekezdését. Eszerint, ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja. A 114.§ (2) bekezdés utolsó mondata értelmében ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését.
[5] Az ellenkérelem intézményét a Pp. 139.§ (1) bekezdése szabályozza: A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157. §) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben.
[6] Az elsőfokú peres eljárásban az alperes mind alaki, mind érdemi ellenkérelmet előterjesztett. Az első tárgyaláson az alperes csak alaki ellenkérelmet terjesztett elő, melyre tekintettel az elsőfokú bíróság, a felperes távolléte miatt, a Pp. 157.§ d) pontja alapján, megszüntette a pert. A Módosító határozatot az alperes ezt követően, de a felperes eredményes kimentése folytán 2015. június 25-én megtartott megismételt tárgyaláson tett érdemi ellenkérelmének előadása, azaz a keresetben előadottak tárgyaláson történő vitatása előtt hozta meg. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben tehát az elsőfokú bíróság helytállóan tekintette megtartottnak az Alap határozat módosítására a Ket. 114.§ (2) bekezdés szerint nyitva álló határidőt.
[7] A Pp. 337.§ (2) bekezdése alapján, ha az ügyészi felhívás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi.
[8] A Ket. 114.§ (2) bekezdése és a Pp. 337.§ (2) bekezdéseinek összevetése alapján, a Kfv.VI.37.818/2015/10. számú végzésben foglaltakra is tekintettel, a Kúria azt állapította meg, hogy a peres eljárás tartama alatt, a határidő megtartásával, nem csupán a közigazgatási döntés visszavonására, hanem módosítására is lehetőség van. A döntés visszavonásának és módosításának azonban mind a közigazgatási eljárásban, mind a peres eljárásban összhangban kell állnia a tisztességes eljárás követelményével (Ket. 4.§ (1), Pp. 2.§ (1) bekezdései). Miként a Kúria a Kfv.V.35.216/2014/8. számú ítéletében már kifejtette, a tisztességes eljárás a jogállamiság és a demokratizmus része. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető perekben. Az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése rögzíti: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Magyarországon tehát már az Alaptörvény előírja a közigazgatási eljárásokra a fair eljárás követelményét.
[9] Közigazgatási döntés esetén csak az indokolásnak a módosítása akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha a jogorvoslattal érintett alaphatározat már tartalmaz a Ket. 72.§ (1) bekezdésének megfelelő, önmagában megálló indokolást, csupán annak egyes elemiben történik változtatás. A bírósági felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási döntés valós indokait az ügyfélnek/felperesnek a közigazgatási eljárásban kell megismerni, a hiányzó indokolás az ügy érdemére kiható eljárási hiba, a perben a Ket. 114.§ (1) bekezdés szerinti módosítással nem pótolható. A Pp. 339.§ (1) bekezdése következtében, figyelemmel a tisztességes eljárás követelményére, a közigazgatási határozatok érdemi jogszabálysértései a peres eljárásban tehát nem csak a bíróság számára rendelkezésre álló eljárási cselekményekkel nem korrigálhatók, de az alperesi határozat módosításával sem küszöbölhetők ki. A Pp. 339.§ (1) bekezdése alapján a jogszabálysértő módosítás befogadása helyett a bíróság számára az egyetlen eszköz az, hogy - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, - a jogszabálysértő alap- és módosító közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezze, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervezet új eljárásra kötelezze.
[10] Az Alap és a Módosító határozat összevetésével a Kúria megállapította, hogy az alperesnek a módosítás során követett eljárása nem felelt meg a tisztességes eljárás követelményének.
[11] A Kúria megállapította, hogy az Alap határozat nem tartalmaz egzakt, megfelelő bizonyítékokkal, indokokkal alátámasztott indokolást. A megalapozott közigazgatási határozat meghozatalához komplex, több szakkérdésre is kiterjedő igazságügyi szakértői bizonyítás szükséges, mint azt a Kúria az Eszköz kapcsán már korábban is észlelt. Ezért a jogerős ítéletet, továbbá a módosított alperesi határozatot Pp. 275.§ (4) és 339.§ (1) bekezdései alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek az új eljárás során a bizonyítást a Kúria ítéletében kifejtettek szerint kell lefolytatni, a Ket. 109.§ (4) bekezdésének megfelelően.
Budapest, 2016. november 28.
A Kúria Sajtótitkársága