I. Az eljárt bíróságok a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bírósági végrehajtás akadályozásának vétségében [Btk. 288.§ (1) bekezdés]. Ezért őt 100 napi tétel – 1000 Ft napi tétel összegű – összesen 100.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
II. A jogerős ítélet ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor és az elsőfokú bíróság megszegte a büntetőeljárás szabályait, amikor a terhelt távollétében tartott tárgyalás alapján ítélte őt el.
III. A Kúria a felülvizsgálati indítvány alaposnak találta.
1. A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
Ekként felülvizsgálati ok a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontja szerinti eljárási szabálysértés, és minden további körülmény mérlegelése nélkül feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményez, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
Az elsőfokú bíróság – amely a terhelt felülvizsgálati indítványával ellentétben a Be. 279. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján törvényesen tartotta meg a tárgyalást a terhelt távollétében, és hozott ítéletet 2014. július 14. napján – a jogorvoslati nyilatkozat megtétele végett a terheltnek olyan határozatot kézbesített, amely csupán a rendelkező részt tartalmazta, indokolást és azon belül a bíróság által megállapított tényállást nem. A bíróság külön átirattal tájékoztatta a terheltet arról, hogy a váddal egyező tényállást állapított meg. Utóbb a járásbíróság az elsőfokú ítéletét rövidített indokolással és jogerősítési záradékkal látta el akként, hogy az ítélet 2014. augusztus 11. napján emelkedett jogerőre.
A Kúria ezzel összefüggésben rögzítette, hogy pusztán az ügydöntő határozat rendelkező részének a közlésére a tárgyalásról szabályszerűen távollévő terhelt részére a Be. nem ad lehetőséget.
A terhelt az ítélet rendelkező részét és a 38-I. sorszámú tájékoztatást 2014. augusztus 1. napján vette át. Ezt követően a 2014. augusztus 8. napján postára adott beadványában – tartalmát tekintve – joghatályos fellebbezést jelentett be az elsőfokú ítélet ellen, amelyben kifogásolta az indokolás hiányát is. A Veszprémi Járásbíróság a 2014. szeptember 5. napján kelt 41. sorszámú végzésével a jogerősítő záradékot hatályon kívül helyezte, majd az ítéletet ekkor már a tényállással, a bizonyítékok mérlegelését és a jogi okfejtést is tartalmazó indokolással ellátva terjesztette fel a másodfokú eljárásra és a teljes indokolással ellátott ítéletet a terheltnek is kézbesítette.
Az elsőfokú bíróság törvénysértően pótolta ítéletének indokolását akkor, amikor a jogerősítési záradékot hatályon kívül helyezte és az ügy iratait a másodfokú eljárásra felterjesztette.
A nem jogerős ítéletnek a jogorvoslati nyilatkozat megtétele végett, kézbesítés útján történő közlése után az írásba foglalt ügydöntő határozat nem szerkeszthető át. A hiányzó indokolás pótlására, bővítésére, illetve a korábban szerkesztett indokolás kijavítására a Be. nem ad lehetőséget.
Tekintettel arra, hogy a Veszprémi Járásbíróság a kifejtettek szerint ügydöntő határozatának indokolását a maga egészében elmulasztotta, ezért a Be. 373. §-a (1) bekezdésének III/a) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértéssel hozta meg a határozatát. Aszerint ugyanis a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
2. A másodfokon eljárt törvényszék megkeresések kiadásával, a megkeresésre adott válaszoknak és az ahhoz mellékelt okiratoknak a másodfokú ítéletben történő figyelembevételével, valamint a tényállásnak ezen iratok alapján történt kiegészítésével tartalmát tekintve bizonyítást vett fel. A bizonyítás felvételére a másodfokú bíróságnak a Be. 353. §-ának (2) bekezdése alapján tárgyalást kellett volna kitűznie, ennek ellenére nyilvános ülést tartott.
A másodfokú bíróság tárgyalásán az ügyész részvétele a Be. 241. §-ának (1) bekezdése alapján kötelező. Jelen esetben a másodfokú bíróság 2015. március 13. napján megtartott nyilvános ülésén az ügyész nem vett részt.
A Be. 242. §-ának (2) bekezdése alapján a védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a terhelt az ügyésznek a tárgyaláson részvétele mellett védő kirendelését kéri. A védő kirendelésének az elmulasztása ez esetben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés (BH2010. 293.).
Az elsőfokú bíróság tárgyalásain a terhelt érdekében a Be. 242. §-a (2) bekezdésének 2. mondata alapján kirendelt védő járt el. A tárgyaláson való kötelező védői részvételnek ez az indoka a másodfokú bíróság eljárásában is fennállt, a terhelt pedig a másodfokú bírósághoz eljuttatott beadványában továbbra is a kirendelt védője elérhetőségét kérte.
A másodfokú bíróság tehát a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II/d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy kizárólag a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető részvételével nyilvános ülést tartott úgy, hogy valójában tárgyalást kellett volna tartania az ügyész és a védő részvételével.
A megállapított többszörös feltétlen eljárási szabálysértésekre tekintettel a Kúria a járásbíróság ítéletét, illetőleg a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A felülvizsgálati indítványnak a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatos – anyagi jogot érintő – érvei érdemben már nem voltak vizsgálhatók.
Budapest, 2016. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága