A törvényszék katonai tanácsa ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (3) bekezdés b) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §); ezért őt halmazati büntetésül pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A másodfokon eljárt ítélőtábla katonai tanácsa a terhelt vagyon elleni bűncselekményét folytatólagosan elkövetett csalás vétségének minősítette, a terhelttel szemben kiszabott katonai büntetést egy évi rendfokozatba visszavetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős határozatok ellen a terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára és a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjára alapozva. Ebben arra hivatkozott, hogy a vádirat nem tartalmazta a vád tárgyává tett cselekmények elkövetési helyét, ahogy az eljárási törvény azon rendelkezését sem, amely szerint az ügyben illetékes volt eljárni, a vádiratból nem ismerhető meg a sértett honvédségi alakulat közigazgatási szempontból releváns elhelyezkedése, ekként nem lehetett állást foglalni abban a kérdésben sem, hogy az első fokon eljárt katonai tanácsnak volt-e illetékessége az adott ügyben ítélkezni.
Álláspontja szerint így a bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert az, hogy az adott ügyben eljáró ügyésznek vagy bírónak a rutinja alapján tudomása van arról: a sértett mely településen található, vagy ez az adat valamely adatbázisból kikereshető, még nem jelenti azt, hogy az elkövetés helyére vonatkozó adatoknak ne kellene szerepelnie a vádiratban. Mindezek alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BKv 1. számú véleményére, és két közzétett eseti döntésre (BH 2009.140.; BH 2011.34.). Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és törvényes vád hiányában szüntesse meg az eljárást.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványban foglaltakat alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az iratok alapján a sértett honvédségi alakulat állomáshelye egyértelműen megállapítható, ezért a Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) vagy II. c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés nem állapítható meg. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria az indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) pontja szerint pedig az ítéletet hatályon kívül kell helyezni és az eljárást meg kell szüntetni, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. A Be. 2. § (2) bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett beadványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A törvényes vád kérdéseivel foglalkozó, a Kúria Büntető Kollégiumának – védő által is hivatkozott - BKv 1. véleménye I.2. b) pontja szerint a vád törvényességének elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon, és ez egyben a vádirat Be. 217. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti kellékének meglétét is feltételezi. A kollégiumi vélemény e körben kifejti: „a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb.”.
A vádirat szerint
– a terhelt valótlan tartalmú támogatási igénylőlapot töltött ki, melyet alakulatához be is nyújtott,
– a magasabb összegű támogatás felvételével a terhelt a vádiratban konkrétan meghatározott elkövetési idő-intervallumban a Magyar Honvédségnek az ugyancsak konkrétan megjelölt összegű kárt okozott,
– a vád tárgyává tett cselekmény elbírálására a Be. 470. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá (2) és (3) bekezdése, 471. § (1) bekezdése, 473. § (1) bekezdése, valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése és 3. melléklete alapján a törvényszék katonai tanácsának van hatásköre és illetékessége,
– a Központi Nyomozó Főügyészség a Be. 30. § (1) bekezdése és a 475. § (1) és (3) bekezdése alapján járt el.
A Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalját a katonai csapatok közül egyedüliként a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is nevesíti, és meghatározza a feladatát [38. § (5) bek.]: A Ludovika Zászlóalj a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A Ludovika Zászlóalj – az NKE-vel együttműködésben – a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak felhasználásával, állami tulajdonú és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanok igénybevételével biztosítja. Emellett a Ludovika Zászlóalj Hvt. 39. § (1) bekezdése szerinti alapító okirata – formailag a 26/2010. (XII. 29.) HM határozat – nyilvános és tartalmazza a Zászlóalj, mint költségvetési szerv székhelyét az alábbiak szerint: „A költségvetési szerv székhelye: 1101 Budapest X., Hungária krt. 9-11.”
Abban az esetben, ha jogszabályból, vagy bárki által hozzáférhető közjogi szervezetszabályozó eszközből egyértelműen beazonosítható a sértett szervezet és annak a székhelye, a cím feltüntetésének elmaradása a vádiratban a vádat nem teszi törvénytelenné. Miután a vádirat tartalmazta, hogy a terhelt a tévedésbe ejtő magatartást hol fejtette ki, a vád törvényes volt.
Miután a Kúria nem észlelt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt egyéb eljárási szabálysértést sem, a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találva a 426. § alapján - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta.
Budapest, 2016. október 3.
A Kúria Sajtótitkársága