A peres felek, illetve jogelődjeik között tervezési szerződés jött létre. A szerződésben a tervező díját a beruházáshoz megkapott állami céltámogatáshoz, mint vetítési alaphoz viszonyított százalékos mértékben határozták meg. A tervezőnek járó díj vonatkozásában két szerződésmódosításra került sor. A felperes a második szerződésmódosításban meghatározott végösszegű tervezői díjat hiánytalanul megkapta.
A 3 milliárd forintot meghaladó összegű közbeszerzés keretében végzett beruházás során a II. rendű alperes jogelődje 430 millió forint többlettámogatásban részesült annak érdekében, hogy a Kórházberuházás – a műszerekkel való felszereltségre is kiterjedően – teljes körűen megvalósulhasson.
A felperes által a 430 milliós többlettámogatásra figyelemmel érvényesített 9.460.000 forint és kamatai összegű kereseti kérelmének a bíróság jogerős ítéletével helyt adott.
A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme alapján lefolytatott felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte, és a tervezői díjigényt elutasította. A Kúria a szerződés értelmezésével megállapította, hogy a felek második szerződésmódosítása kifejezetten a tervezési díj módosítása érdekében jött létre. A módosítással a tervezési díj végösszegét határozták meg. Ezzel – korábban eljárt bíróságok megállapításaival is egyezően – a felek az eredetileg százalékos mértékben meghatározott tervezési díjat fix összegű díjra módosították, mely alapján a tervezői díj kifizetésre került, így a II. rendű alperes jogelődje részére a 430 milliós összegű célzott többlettámogatás folyósítása nem eredményezi a tervezői díj megemelkedését.
Budapest, 2016. szeptember 20.
A Kúria Sajtótitkársága