A kiemelt ügyben irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes 1989-ben vásárolta meg a felperestől a perbeli ingatlant, majd annak egy tulajdoni illetőségét 1999-ben továbbértékesítette a III. rendű alperesnek. A III. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba történt benyújtását és széljegyzését követően a felperes pert indított egyebek mellett az I. rendű alperessel kötött szerződése, valamint az I. és III. rendű alperesek által kötött szerződés érvénytelenségének a megállapítása, az eredeti állapot helyreállítása és tulajdonjoga visszajegyzése iránt. A per megindításának ténye feljegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, ahová a per során bejegyezték a III. rendű alperes tulajdonjogát is. Az eljárás során már korábban meghozott jogerős határozatban megállapításra került a felperes és az I. rendű alperes által kötött szerződés érvénytelensége.
Az ügyben a Kúria kifejtette, hogy a jogerős részítélettel ellentétben, ha a III. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett jogot, akkor az Inytv. 63. § (1) és (2) bekezdése alapján nem lehetséges a javára bejegyzett jogosultság törlése. A III. rendű alperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme ugyanis megelőzte a perindítást és az, hogy a törlésre irányuló per megindításakor a bejegyzés iránti kérelme még csak széljegyzésre került, nem eredményezi, hogy vele szemben ne érvényesülne a törlési per megindíthatóságának törvényi határideje.
Kifejtette azonban a Kúria azt is, hogy a felperesnek – a jogerős részítéletben foglaltakkal szemben – fennáll a jogi érdekeltsége az I. és III. rendű alperesek által kötött szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereset előterjesztésére, ezért az arra irányuló keresetet is érdemben kellett volna vizsgálni, ennek megfelelően a Kúria a jogerős részítélet hatályon kívül helyezéséről döntött.
Budapest, 2016. június 8.
A Kúria Sajtótitkársága