A járásbíróság az ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki összesen 45 rendbeli, különbözően minősülő csalás bűntettében, és őt halmazati büntetésül három év börtönben végrehajtandó szabadságveszésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött a bejelentett polgári jogi igényekről, az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről. A védelmi fellebbezés folytán eljárt törvényszék az ítéletet megváltoztatva, a terhelt cselekményeit részben átminősítette, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát két évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet indokolása olyan fokú hiányosságban szenved, emellett a határozatok rendelkező részével oly mértékben ellentétes, amely miatt a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) és b) pontjaira figyelemmel azok hatályon kívül helyezése indokolt.
A Legfőbb Ügyészség ezzel nem értett egyet, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
A felülvizsgálati indítvány részben alapos. A Be. 416 § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok, a Be. 373. § (1) bekezdés III. b) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok az is, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Az elsőfokú ítélet rendelkező részében a terheltet összesen 45 rendbeli – különbözőképpen minősülő – csalás bűncselekményében mondta ki bűnösnek, és az ítélet indokolása szerint a terhelt cselekményeit ugyancsak 45 rendbeli csalásnak minősítette, egyben utalva arra is, hogy ez a módosított váddal megegyezik. Az ítélet tényállása azonban ennél kevesebb, összesen 44 károkozó magatartást, egyben sértettet rögzít; abban egyáltalán nem szerepel egy sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény. E cselekmény kapcsán az ítélet Be. 351. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel megalapozatlan, mivel az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást; egyúttal azonban a rendelkező rész és a határozat indokolása e sértett tekintetében teljes mértékben ellentétes. Az elsőfokú bíróság ítéletének e megalapozatlanságát a másodfokú bíróság nem küszöbölhette volna ki: a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja csak azt teszi lehetővé, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság helyesbítse vagy kiegészítse, ha az hiányos, az iratok tartalmával ellentétes vagy az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. Akkor azonban, ha az elsőfokú bíróság valamely cselekmény tekintetében egyáltalán nem állapított meg tényállást, a másodfokú bíróság azt nem pótolhatja.
A másodfokú bíróság által az eljárási szabálysértéssel pótolt tényállás azt tartalmazza, hogy „a sértettnek került átadásra összesen 3.341 liter 231.393 forint értékű tej”. Ez pedig – a valósággal szemben – azt jelenti, hogy nem a sértett adta át a rögzített mennyiségű és értékű tejet a terheltnek, hanem ő kapta azt. Így nem csupán az első-, hanem a másodfokú bíróság ítéletének indokolása is ellentétes a rendelkező résszel.
Mindezek alapján a Kúria a védelmi felülvizsgálati indítványnak helyt adva a megtámadott határozatokat a Be. 428. § (2) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A 378. § (2) bekezdése alapján az ügy megismételt tárgyalására egy másik járásbíróságot jelölt ki. A megismételt eljárás során a járásbíróságnak a bizonyítási eljárást tárgyaláson meg kell ismételnie, döntenie kell a terhelt büntetőjogi felelősségéről, és az eljárási szabályok betartásával és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően számot kell adnia az ítélet indokolásában a mérlegelési körébe vont bizonyítékok értékeléséről, a cselekmények minősítéséről, az esetleges joghátrányokról.
Figyelemmel arra, hogy a terhelt időközben megkezdte a kiszabott szabadságvesztés letöltését, a Kúria a Be. 428. § (5) bekezdése alapján eljárva elrendelte a terhelt szabadlábra helyezését.
Budapest, 2016. április 6.
A Kúria Sajtótitkársága