I. A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekményben, és vele szemben büntetést szabott ki. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.
II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt – egyebek között – a másodfokú tárgyalás távollétében megtartása miatt.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos.
IV. A határozat elvi tartalma:
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság 2013. június 20-án, október 10-én és 2014. március 24-én tartott tárgyalást. A 2013. október 10-én tartott tárgyalásról felvett 2.Bf.482/2012/29. számú jegyzőkönyv 3. oldala a következőket tartalmazza: A másodfokú bíróság a terheltet szóban „törvényes figyelmeztetéssel” megidézte. A terhelt azonnal jelezte, hogy „valószínűleg akkor kórházban leszek, mert most voltam kivizsgálásokon a szívemmel, és az eredménnyel kardiológushoz kell mennem”. A tanács elnöke erre azt a tájékoztatást adta, hogy „fekvőbetegségét írásban igazolnia kell”. A terhelt a „tudom” választ adta.
A terhelt 2014. március 24-én megtartott következő tárgyaláson nem jelent meg. A 2.Bf.482/2012/30. számú jegyzőkönyv 2. oldala a következőket tartalmazza: A „védő csatolja az (megnevezett) orvosi rendelő által kiállított igazolást, mely szerint (I. r rendű terhelt neve), fent nevezett fekvőbeteg”. (Az orvosi igazolás a bírósági iratok között 30/1. sorszám alatt található.) Erre a tanács elnöke „megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának akadálya nincs.” Ezután a védő közölte „védencem szeretne jelen lenni a tárgyaláson”. Majd „a tanács elnöke tájékoztatja a védőt, hogy a vádlott javára van csak fellebbezés, ilyenkor igazolási kérelemnek nincs helye a tárgyalás elmulasztása miatt”.
Ha a vádlott a másodfokú tárgyaláson nem jelenik meg, mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy az idézése szabályszerű volt-e.
Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság előtt megjelenni [Be. 67. § (1) bekezdés]. Az idézés írásban, illetőleg más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – vagy a bíróság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik.
Az idézésnek tartalmaznia kell: a) a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie, c) az idézés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható időtartamát (órákban), d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést, e) a vádirat benyújtása után a vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését [Be. 67. § (2) bekezdés].
A másodfokú eljárásban a vádlottat a tárgyalásra idézni kell [Be. 364. § (1) bekezdés 1. mondat].
A szabadlábon lévő terhelt idézése a 2013. október 10-én tartott tárgyaláson szóban megtörtént. A kérdés tehát az, hogy a terhelt idézése szabályszerűnek tekintendő-e.
A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést; a tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [365. § (1)-(2) bekezdés]. Ez képezi a másodfokú tárgyalásra szóló szóbeli idézés elmulasztásának a jogkövetkezményeit. Az idézéssel szembeni mulasztás következményei – jelen esetben a Be. 69. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elővezetés – ugyanis akkor alkalmazhatók, ha az idézés a 67-68. § rendelkezéseinek, kézbesítése pedig – szóbeli idézés esetén tárgytalanul – az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak, illetőleg az egyéb előírásoknak megfelel [Be. 69. § (7) bekezdés].
A Kúria a másodfokú eljárás fentebb már ismertetett iratanyaga alapján azt állapította meg, hogy a terhelt szóbeli idézése nem tartalmazta, hogy távollétében a tárgyalás megtartható, ha előzetesen bejelenti, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést, és azt sem, hogy a tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. E lényeges hiányosságai folytán a terhelt idézése nem volt szabályos, nem tekinthető szabályszerű idézésnek.
A tanács elnöke a terheltet az igazolás tekintetében tévesen és kifejezetten félrevezető módon tájékoztatta, amikor azt közölte vele, hogy esetleges fekvőbetegségét, azaz távollétét „írásban igazolnia kell”. Ez a tájékoztatás a józan ész (amilyen összefüggésbe azt Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének 2. mondata helyezi) alapján azt jelenti, hogy a távollétét igazolhatja és a terhelt „tudom” válasza pedig azt, hogy ezt a tájékoztatást vette tudomásul.
Miután a másodfokú bíróság szóbeli idézése nem volt szabályszerű, ezért a 2014. március 24. napjára kitűzött tárgyalást el kellett volna halasztani. Következésképpen a másodfokú bíróság a 2014. március 24-én olyan személy távollétében tartott tárgyalást, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
Ez olyan ún. feltétlen (más megnevezéssel ún. abszolút) eljárási szabálysértés, amikor a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása a törvényi parancs folytán – minden további szempont vizsgálata nélkül – kötelező.
A Be. 365. §-a szerint a vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. Erre figyelemmel, amennyiben a terhelt idézése szabályszerű lett volna, a másodfokú tárgyalást a terhelt távollétében is meg lehetett volna tartani, mert bár előzetesen nem tett olyan bejelentést, hogy azon nem kíván részt venni, de az alternatív módon meghatározott másik feltétel megvalósult, miután a terhére nem jelentettek be fellebbezést.
A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Budapest, 2016. április 6.
A Kúria Sajtótitkársága